Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 11-12. (1977-1978) (Szombathely, 1984)

Néprajz - †Bárdosi János: A felsőszölnöki szlovén füstösház

rint a régi mintájára újra felépítették. így a pitvarból füstöskonyha lett, az eredeti méretek meghagyásával. 2. A füstösház és a pitvar közfalát kifűrészelték, lebontották, majd a ke­menoe másik oldalán — esetleg ajtóstól együtt — újra felépítették zsilipéit technikával. Ide természetesen új borona- vagy akár téglafalat is építhettek, különösen akkor, ha az elbontott falelemek rossz megtartásuaik voltak, vagy azokat más célra akarták felhasználni, mint ahogyan esetünkben is láthattuk. E kirekesztéses módszerrel a tüzelőpadkás kemence az eredeti helyén maradt ugyan, de most már a pitvarból átalakított füstöskonyha tüzelőberendezése lett, ahonnét a füstmentes szobai kályhát ils fűthették. Ebben az esetben a füstös­kcnyha mérete növekedett, a fiüstösházból kialakított szoba rovására. Az itt bemutatott felsőszölnöki ház bontása erre a módszerre meggyőző bizonyítéko­kat szolgáltat, bár esetünkben a lebontott közfalat egy hálóhelyként is hasz­nált kiskamra pitvarból történő kialakítására, elrekesztésére használták fel. Itt tehát nemcsak a régi füstösházihói kialakított szoba méreteit csökkentették egyik oldalról, hanem a pitvarból létrehozott füstöskonyha elhelyezkedési ará­nyát is megváltoztatták. Az utóbbinál lényeges méretbeli különbség nem adó­dott, mivel nagyjából akkora részt kapcsoltak hozzá a füstösházból, mint amek­korát a kiskamra számára elvettek. 3. Az ds előfordult, hogy a jfüstösház és a pitvar közfalát nem — vagy csak részben — bontották el, de a füstmentes szoba létrehozása érdekében a ke­mence másik oldalára új falat építettek. Ha a régi közfalon az ajtó nyílást is meghagyták, akkor a mai szóval 1 élve, csak egy kis főzőfülke-szerű füstöskony­hát nyertek, a szoba és a pitvar között. Ennél a ritkábban előforduló — szin­te csak átmeneti — megoldásnál, a füstösházhoz viszonyítva csak az új szoba mérete csökkent, a pitvaré a régi maradit, mivel a korálbbi funkciókat tovább­ra is ellátta. Az esetek többségében azonban a régi közfal ajtóját és annak tor­nác felőli falrészét is kibontották, miáltal közös légterű füstöskonyhát kaptak az egykori pitvar helyén. Az utóbbi esetben a csonkított, maradék közfal csak füstterelő szerepet töltött be, amit boronafal esetén szegláb felállításával le­zártak. Itt a füstösház helyén létrehozott szoba lett kisebb, a pitvarból kiala­kított füstöskonyha viszont nagyobb. 4. Osztrák, stájer hatásként olyan megoldással is számolnunk kell e terü­leten, amikor a füstösházból kialakított szobában — az eredeti közfal eltá­volítása nélkül — úgy építették fel a kemencét, hogy annak szájnyílása és tü­zelőpadkája már a pitvarban, illetve a füstöskonyhában volt, miáltal az eredeti helyiségek méretei nem változtak. (Bátky Zsigmond is ilyen továbbfejlődésre gondolt a nyugati háztípusok esetében.) Ebiben az esetben a kemence a szoba melegítésére is szolgált, de a sütés, főzés à füstöskonyhában történt. Az ilyen szobai kemencével ellátott tüzelőpadkás füstöskonyhák fejlődésében a követ­kező lépést az jelentette, amikor a közös légteret légy ajtóval ellátott közfallal két részre osztották; pitvarra és konyhára. A pitvar itt Ibelépő és átjáróhely, mivel a konyhán kívül továbbra is innen nyíllik a szoba és a kaimra bejárata is. A szoba nagysága ennél azonos a füstösházéval, az egykori pitvar fallal is elválasztott funkciótagolódása miatt viszont a füstöskonyha mérete kb. Уз-dal csökkent. A füstöskonyha két részre tagolódása elsősorban a fejlődésben jóval előbb­re járó síkvidéki településekben következett ibe, ahol már a múlt század első felében szorgalmazták a mór- és téglafalu lakóházak építését is. Az ilyen alap­rajzi tagolódás itt még napjainkban is több helyen fellelhető, természetesen 265

Next

/
Oldalképek
Tartalom