Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 7-8. (1973-1974) (Szombathely, 1979)

Művészettörténet - Katona Imre: Nyugat-Magyarországi kincstárak – Az Esterházyak műkincsei I.

lotába. Innen előbb a Tudományos Akadémia épületébe szállítják, majd 1871-ben a budapesti Szépművészeti Múzeumba kerül, miután az állam 1 000 000 pengőforintért az Esterházyaktól megvásárolta.

7 Fraknó változatlanul a kincs, fegyver és hadianyag őrzőhelye. Az egykori kincstárról egyaránt fogalmat alkothatunk különböző összeírások, leltárak segítségével. Az Esterházy-kincsek első leltárát, az 1645. évit már a Történelmi Tárban

8 publikálták. E leltár Esterházy Miklós halála után készült alig néhány hónappal. Ennek és más összeírások, leltárak segítségével pontos képet alkothatunk a kincstár létrejöttének előzményeiről, keletkezéséről és fejlődéséről. Noha Esterházy Miklós Fraknón rezideált, s ezt tartotta a család székhelyének, legidősebb fia, István, Thurzó Erzsébettel — Thurzó Imrének Nyáry Krisztinától született gyermekével — 1626-ban kötött házassága után a Dersffy-örökségbe, a Sopron megyei Lánzsérra vonult vissza. Ezt tekintették új székhelyüknek, s nyilván itt akartak hosszú távra berendezkedni a Dersffyek, Mágócsyak, Oláh-Császárok, Oláh-k egykori várkastélyában. A kastély és fekvőségei mellé a Dersffyek kincseit megörökölték. Ezekről még többször szó lesz a tanulmányban. Úgyszólván ezek képezték azt a kincsanyagot, mellyel ekkor még rendelkeztek az Esterházyak. Esterházy Miklósnál 1641-ben — utolsó végrendeletében — még nincsen utalás arra vonatkozóan, hogy kiterjedt ingatlanain kívül kincstára is lenne. Sőt úgy intézkedik, hogy „aminémü ingó"-ja „együtt is, másutt is ... vagyon, mindazok a várakkal együtt maradjanak azoknak, akiknek a várakat" hagyta és legálta. „Arany és ezüst müvemet pedig, amim nékem nem sok vagyon, — írja — mert a háborúban mindazoktól meg voltam fosztva, s akit azután szerzettem is. Szegény édes atyámfia ezüst müvével együtt többnyire mind zálogba adtuk, kit igyekeztem kiváltani. .. "

9 S hogy ennek ellenére sincsen kincse, azt Fraknó 1639. október 9-i ingóleltára bizonyítja.

I0 Ebben egyetlen ezüst, kiváltképpen azonban arany tárgy sincsen, mint ez az alábbi idézetből is kiderül: „... Item ket onn kannaczka, Item Ostianak való egj skatulaczka Item hat óntál vagion, tíz tanier, es kett ón kanna. Item Szép öregh diófából chinait Pohárszék benne hat ón chésze. Item hat cziffra. Sárga és fekete giertiatarto :tem egj mázos feier korsoczka Item hét darab Zöld bőr ezüstös kárpit Item Masadik Ferdinand chaszar képe feleségével egjüt egj tablan Item Capolna Aitaian feliül Leopod Herczeg keppe Item az Haz aitaian feliől elseő Mattias királi kepe lovon Item egy őregh kerekded Asztal, kin egj Szép Persiay szőniegh uagion Item az Kápolnában ket wörös Selies Szék Item három wörös selies Székek Item dioffabul chinait mesterséges asztaloczka kiben egi öregh ezüstben foglalt terra sigillatabol chinait billikom uagjon." Ekkor még tehát fel sem merül benne az egységes családi kincstár létesítésének gondolata, pedig négy év múlva már áll a kincstár Fraknón és nem is akármilyen. Nyilvánvaló, hogy 1641 és 1645 között jöttek létre azok az okok, melyek Esterházy Miklósban megérlelték egy Fraknón — az ősi kastélyban — létesítendő kincstár eszméjét. Tudjuk, az Esterházyak rokon családjainak száma majdnem elérte a félszázat. Jórészük azonban csak közvetve, más, rokon-családok közvetítésével kapcsolódott az Esterházyakhoz. Tulajdonképpen néhány család öröksége alkotja az Esterházy-vagyon alapját. A hatalmas Thurzó-birtok, mely Thurzó Erzsébettel — Thurzó Imre lányával — szállt Esterházy Istvánra, 1641—42-ben gazdát278