Glósz József: A rendiség alkonya. Válogatott tanulmányok (Szekszárd, 2014)
A kúria és lakói
len, alig egy hektár területen fekvő Dőry kúriát körülbelül 400 öles kőkerítés szegélyezte, amely elég hosszú volt az egész komplexum közrefogására.28 A kerítés nem pusztán szimbolikus határvonalat képezett: Magyari Kossá Sámuel faluban épült gyönki kastélyát két láb széles, hét láb, tehát több mint két méter magas téglafal vette körül, mintha nem csupán a betekintés, hanem a behatolás ellen is védeni kívánta volna a bent élőket.29 Más volt a helyzet a lakott területeken kívül épült kúriák, kastélyok esetében. Dőry Miklós 39 holdas telkének 423 öl hosszú kerítése mintegy 8 holdnyi részt foghatott közre. A kerítés itt nem a kúria és a külvilág, hanem az úri lak és a gazdasági épületek, valamint a béresek házai közé vont válaszfalat. Erre utal a vagyonleltár is, amely a kastélyon és kerten elhelyezett kapukat említ,30 és így emlékezik vissza Mocsáry is a magyar nemesi kúriára.31 A kerítésben, vaskapukban, ajtókban megtestesülő elzárkózás báró Dőry Gábor, a Bach-korszak nagyváradi kerületi főispánja Szentgál pusztai kúriájánál teljesedik ki. A gazdasági udvart a kúriától elválasztó válaszfal mellett létezett egy külső kerítés is, amint ezt a teveli példa esetében már láttuk.32 A kúria telkének tengelyében álló, azt mintegy kettéosztó urasági lak egy füves, fákkal, bokrokkal beültetett, kanyargó ösvényekkel tagolt parkra tekintett, amelyből többnyire nem hiányzott a kis tavacska sem. Csapó Dániel tengelici angolparkjában a kúria előtt a szabad kilátást nyújtó nyitott térséget virágok, rózsák, kisebb cserjék díszítették, a távolabb fekvő tó közepén sziget terült el. Egyes kúriákat a gazdasági udvar felől keskeny sávban szintén park övezett, így óva lakóit az onnan érkező zajjal, szagokkal, s magával a látvánnyal szemben.33 A nemesi idillért anyagi áldozatokra is készek voltak; a gazdag, de hírhedten zsugori Gindly Rudolf külön műkertészt szegődtetett angolparkja ápolására.34 Nem hiányozhatott a kertből az általában mintegy 10-12 öl hosszú, 3 öl széles üvegház, amelyben főként citrusféléket termesztettek. Utlaky kasznár már január 3-án jelentette gazdájának Gindly Rudolfnak, hogy érik a citrom.35 Nagyobb parkokban visszavonult elmélkedésre filagóriák, méhesek létesültek. Jókai Mór Az új földesúr című regényében a méhest választja a passzív rezisztenciába vonult, múltba tekintő földbirtokos és a modern kort, az idegen hatalmat megtestesítő furfangos ügyvéd konfliktusának jelképértékű színhelyéül.36 A parktól elkülönülő veteményeskert, illetve gyümölcsös már átmenetet képezett a kúriát és majorságot szolgáló gazdasági udvar felé. A birtokosok egymással vetélkedve gyarapították ültetvényeiket; Racionális okokkal nem magyarázható, mi szüksége volt az egyébként kiválóan gazdálkodó Csapó Dánielnek egyebek mellett 208 darab almafára, 152 körtefára, 35 darab cseresznyefára maga és legfeljebb egy-két tucat embere számára, miközben gondosan vezetett üzleti könyveiben nyoma sincs gyümölcs értékesítésének.37 A gazdasági udvar nagysága, az ott emelt épületek száma alapvetően azon múlott, hol 28 TML PTSZ VII. 1/1864. 25 TML PTSZ VII. 106/1857. 50 TML PTSZ VII. 11/1862. 31 MOCSÁRY 1889. 222. 32 TML PTSZ VII. 114/1860. 33 TML FMI Kataszteri térképek. RITOÓK 2003. 40. SZENTES 1991. 15. 34 TML Gindly cs. ir. Gindly Rudolf levele Johann Errasshoz 1854. szept. 26. 35 TML PTSZ VII. 1/1864. 174/1863. Gindly cs. ir. Utlaky levele Gindly Rudolfnak 1854. január 3. SZENTES 1991. 9. 36 JÓKAI 1963. 17. TML PTSZ VII. 106/1857. 11/1862. 37 SZENTES 1991. 15. 108
