Gaál Zsuzsanna: A dzsentri születése (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2009)

IV. Régi-új életpályák - 3. Vállalkozó nemesek

működött a pancsovai, és az újvidéki,

35

4 addig a 20. század első évtizedére számuk nyolcra emelkedett. Ezen kívül szövőgyárak és nagy számban gubóraktárak létesültek.

35

5 Bezerédj az eredeti elképzeléseinek megfelelően az üzemeket bérleti formában működtette, ez alól a Magyar Állami Királyi Selyemfonoda 159 és 458 főt foglalkoztató, szekszárdi és tolnai egysége jelentett kivételt. Ez utóbbiban képezték ki a hazai fonodaigazgatókatBezerédj kezdeményezése volt az is, hogy külföldi, elsősorban francia és olaszországi tapasztalatokra alapozva a fonodák mellé munkásnőotthonokat létesítsen. Az intézetalapítások szükségességét azzal indokolta, hogy az állami gyermekvédelem csak 13 éves korukig gondoskodott az elhagyott gyerekekről. A menhelyekről kikerülő lányok koruknál fogva, valamint a családi kötődések hiánya miatt is optimális munkaerőbázist jelenthettek a fonodák számára. A szociálpolitikaiak mellett tehát gazdasági szempontok is indokolták a kezdeményezés megvalósítását.

3

5 Bezerédj iparfejlesztés területén végzett kimagasló teljesítménye a kortársak elismerését is kivívta. Nemcsak a hatalomét a valóságos belső titkos tanácsosi rang odaítélésével, hanem, ami ennél több, a gentryt szeretve ostorozó Mikszáth Kálmánét is, aki tárcát szentelve neki példaként állította őt osztálya elé.

1 N Bezerédj iparszervező tevékenysége kapcsán jellegzetességként érdemes kiemelni, hogy a beruházások a szabadpiaci mechanizmusoktól bizonyos mértékig védett körülmények között, nem magántőkéből, hanem állami finanszírozással valósultak meg. Összegezve megállapíthatjuk, hogy a Tolna megyei középbirtokos nemesség nem csekély szerepet játszott a helyi ipartelepítésben. Általánosító következtetések levonásával azonban érdemes óvatosan bánni, hiszen ez a teljesítmény egy iparilag kifejezetten elmaradt vidékhez kötődik, amely a nagy griindolási lázból gyakorlatilag 35

4 SZ.BÁNYI, 1985. 95. RÉVAI, 1924. 789. p. Selyemgombolyítók: Újvidék, Pancsova, Tolna, Lúgos, Mohács, Magyar(török) Kanizsa, Békéscsaba , Komárom; Szövőgyár: Győr, Szentgotthárd, Vimpácz; Selyemszalaggyár: Kula; Gubóraktár: Szekszárd. Baja, Zombor, Obecse, Palánka, Újvidék, Titel, Zsablya, Nagybecskerek, Pancsova, Moldova, Temesvár, Fehértemplom, Versecz. 35

6 T. MÉREY, 1974. 285-286. p. 35

7 GAÁL, 1992. 358. p. 35

S MIKSZÁTH, 1914. 177-183. p. 127