Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)
Gaál Zsuzsanna: Egy perc margójára. Törvényes és természetes gyerekek a Bezerédj családban
ajánlata egyértelmű, vagy kifizetik őt az osztályos Atyafiak, vagy pedig a bíróság elé viszi az ügyet. A történet kapcsán óhatatlanul felidéződik egy másik is, Kárpáthy Zoltáné, Jókai főhőséé, aki hatalmas vagyonról mondott le önként csak azért, hogy rég halott anyja emlékét meg ne hurcolják egy rokonával folytatott örökösödési perben.69 Ferenczy István azonban nem regényhős, hanem hús-vér ember, akit már rég nem az erkölcsi alapú társadalmi elvárások, hanem az anyagi érdekek mozgattak. Pedig ezek a normák a valóságban is hatottak, ha nem is annyira idealizált formában, mint ahogy a romantikus hős megjelenítette. A család jó hírének megőrzése, az ősök, mindenekelőtt a szülők emlékének tiszteletben tartása a nemesi társadalom alapértékei közé tartoztak. A perben az ellenérdekelt fél joggal érvelt ezeknek a normáknak a megszegésével. „Ha már afölpörös vagyonszomja csakugyan annyira vitte: hogy néhai édes Anyjának emléke iránt szivéből már minden kegyeletet teljesen száműzött, és annak árnyéka lebegéseiből többé vissza nem borzad. Ha már az alpörösökben - a kik pedig a’ természet rendje szerint az ő néhai anyja irányában, aránylag nála kétségtelenül kevesebb kegyelettel adósok - ő oda kényszeríti: hogy azok a miért oly sok áldozatot hoztak, jelesül, hogy a családjuk egyik tagjának [...] bűne a’ lehetőség szerint a’ világ elöl el legyen rejtve - hogy újabb áldozatokat törekszik attól kierőszakolni, úgy hogy annak tulajdonkép már határa nincs. Ha már, és miután ennyire ment köztük a’ dolog: tehát ám legyen! -félreteszek minden kíméletet, ésfellebbentek minden titkokat, a’ mit[...] az alpörösi család levéltára tartalmaz.- Hogy lássa a világa lehető legtisztábban, sőt mérlegelhesse is afölpörös kegyetlenségének fokozatát’.’70 S a per során valóban előkerült a Bezerédj-levéltárból sok minden, nemcsak a családi egyezségek, hanem magánlevelek is, amelyek még kendőzetlenebbül írták le Bezerédj Katalin erkölcsi normákat sértő viselkedését. Ferenczy István védelmére szóljon, hogy maga is szerette volna elkerülni a nyilvánosság előtt zajló konfliktust. Az előbb már idézett, id. Bezerédj Istvánhoz írt levelében egyértelműsíti, hogy peren kívüli egyezséget szeretne, s csak ennek hiányában vinné az ügyet a bíróság elé. A család azonban nem hajlott az egyezségre, pedig Bezerédj Katalin szégyene valamilyen mértékig az egész família jó hírnevére is kihatott. Vagyis a felek kölcsönösen háttérbe szorították erkölcsi megfontolásaikat. Túl nagy, a Bezerédj-Gindly vagyon felének újraelosztása volt ugyanis a tét. Ferenczy István az anyja után járó teljes részt követelte magának, figyelembe véve az idők során bekövetkezett földáremelkedéseket törzsenként 19 ezer, összesen tehát 57 ezer pengő forintra tartott igényt. A korban dívó 5-6%-os kamat mellett ez a tőke olyan jövedelemforrás a Ferenczy család számára, ami biztos megélhetést jelentett volna számukra. Engedményre annyiban volt kész, hogy részének kiadását nem birtokban, hanem pénzben kérte. A pert Ferenczy 1831-ben indította a Királyi Tábla előtt, keresetének tárgya pedig az 1817-es családi egyezség érvénytelenítése volt, amelyben - mint már említettük - lemondott minden további örökösödési igényéről. Beadványában azzal érvelt, hogy őt csalárd módon a törvénytelen születés vádjával vették rá az okmány aláírására. Kétszáz év távlatából, a rendelkezésre álló dokumentumok alapján kevés kétségünk marad afelől, hogy Ferenczy Zsófia és István biológiai értelemben nem Ferenczy Antal gyermekei voltak. Leánya esetében ezt maga Bezerédj Katalin is beismerte a szombat- helyi püspök előtt, második terhessége idején pedig tudván, hogy még egyszer aligha nyer bocsánatot, elmenekült otthonról, ami szintén egyfajta beismerésnek számított. A másik oldalon arra is nehéz magyarázatot találni, mi oka lett volna Ferenczy Antalnak arra, hogy megtagadja gyerekeket, ha nem lett volna biztos abban, hogy nem tőle származtak. Biztos tudása azért lehetett ebben, mert súlyos nyavalyája miatt impotenssé vált, és hosszú idő óta egyáltalán nem élt házaséletet a feleségével. Wimmer Endre végrendelete ugyancsak nyomós érvnek tűnik a gyerekek származására nézve, hiszen az örökhagyó a teljes vagyonát a saját családja helyett Ferenczy Zsófiára és Istvánra hagyta. 69 Megjegyezzük, hogy Jókai Mór 1854- ben kezdte írni a Kárpáthy Zoltán című regényét, abban az évben, amikor a Ferenczy-Bezer- édj perben jogerős ítélet született 70 MNL TML PP 11/4.1854. 382
