Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)

Balázs Kovács Sándor: „Pöstyénben sok nevezetes esmeretségeket tettem.” A tolnai köznemesség fürdőélete a reformkorban

két szaporítsa nem sokára ezeknek számát. Éppen most mondgya az atyám hogy Hvasko majoriul hallotta hogy B. Mengen augustusban szándékozik idejönni’.’1661827. július 3-án ismét Füredről írt Csapónak: „Szerentsés ide érkeztünkrül tudósítván Uram Bátyámat - eleven kívánságunkat újítva fejezem ki: ötét a Kati néni s B. Serpessel együtt minél előbb itt látni - az itteni életrül még keveset írhatok - mert csak ma regei érkeztem. B. Podmaniczkyné - Gróf Rhadaynével - Nina s még egy kisasszonyai - az ifiú Podmaniczky - és Gr. Wartensleben167 a napokban várattatnak - A Miklosy família168 - Horváth família Bétsbűl - Barna - Vajky169 - Cseh Ignátz170 - Zlinszky171 - Taliánék - Bajzáth172 Bánátbul - Gr. Auersperg - de ez csak lOikig marad - akkor a regementhez kell menni - Mengen Óbester onnant Roitsba szándékozván - Gr. Esterházy György - Ferentz173 Carlsbadban megy - Markus óbester - ezeket találtam itt - Márkus Referendarius174 - Bartakovszky - Horváth Pepi - Szegedy Kaidyék - s Györy Püspök - és még mások várattattnak - siessen Uram Bátyám ezen jó időnk (a Balaton 21 gr.) szaporíttani.’’175

A Csapó család már az 1810-es évek végétől nyaranta Balatonfüreden töltött több hetet. Leányukat, Idát 1821. júliusában 14 évesen vitték első alkalommal magukkal három hétre nyaralni. Ettől kezdve, Idáék is szinte minden esztendőben pár hetet itt töltöttek, ez jóval kevesebb költséggel járt, mivel a fiatalasszony szülei látták őket vendégül. A balatoni időtöltés régi életük része volt, itt találkoztak tolnai ismerőseikkel, barátaikkal.176

Az 1827. évi nyaralásra való előkészületek derülnek ki Csapó Ida 1827. június 19-én apjához írt leveléből: „Még nem is tudom mikor mennek édes szüléim az idén Füredre, és hogy ha az jó Bezeré166 MNL TML. Csapó család iratai - if). Bezerédj István levele Csapó Dánielhez Balatonfüred, 1826. július 4. 47. doboz 114. pali.

167 Gróf Wartensleben család: Westfaliából a schaumburgi grófságból származik, itt feküdt Rinteln mellett Exten nevű ősi várkastélyuk. Innen átszármaztak Szász-Poroszországba és Ausztriába, és egy águk Magyarországra. A báróságot 1668-ban, a birodalmi grófságot báró Wartensleben Sándor Herman porosz királyi tábornagy kapta 1706-ban. Az ő gyermekeitől származott ivadékok zömében Poroszországban éltek, egyik fia azonban gróf Wartensleben Vilmos osztrák szolgálatba lépett és táborszernagyságig emelkedett. 1791-ben a 73. törvénycikkben magyar honfiúsítást nyert. Meghalt 1798. április 21-én. 1773-ban feleségül vette gróf Teleki Klárát (1750-1798), vele kapta Pest megyei gyömrői, farkasdi és vasadi birtokot, és alapította a Wartensleben grófok magyar ágát, hat gyermeke közül három fiú volt. Gróf Wartensleben Károly (Bécs, 1780. március 13. - Gyömrő, 1835. január 21.): ifjabb korában katona, utóbb a Dunán inneni evangélikus egyházkerület főfelügyelője volt. Feleségétől báró Podmaniczky Amáliától egy leánya, Ida született, férje Ráday László. - NAGY XII. 1865, 69-70.

168 radványi Miklósy család: Közülük Ferenc királyi tanácsos meghalt Nagyváradon 1861. március 23-án. Talán ebből a családból származott egy másik Ferenc, aki egri kanonokból 1803-ban lett nagyváradi püspök, valamint József nagyváradi kanonok, aki 1832. december 29-én halt meg. - NAGY VII. 1860, 479.

165 Vajki György felsőőri prépostról van szó (1814 -1830), a Bűnbánó Magdolna templom papja.

170 szentkátolnai Cseh Ignác (1781 - Paks, 1830. január 8.): közbirtokos nemes, másod alispán, költő. 1781-ben született, erdélyi, háromszéki eredetű családban, amelynek több tagja Bihar és Tolna megyei tisztségeket töltött be. Jogi tanulmányait a pesti egyetemen végezte, 1804-től kezdve haláláig Tolna vármegye hivatali életének különféle tisztségeit töltötte be. 1804-től a megye tiszteletbeli aljegyzője, 1812. augusztus 10. Majláth György főispán beiktatásakor táblabíróvá nevezték ki, 1813. április 29-től a földvári járás főszolgabírája. 1818-ban főjegyző lett, 1827. november elsejétől másod alispáni tisztségre választották. 1825. évi országgyűlési követutasításokat készítő bizottság tagja. Szinnyey József Cseh Ignácot a 19. század költői között tartotta számon. 1820-ban írt latin nyelvű ódájának eredetijét az Országos Széchényi Könyvtár kézirattára őrzi. Pakson halt meg 1830. január 8-án. - KERNNÉ 2009, 20-21.

171 gyóni Zlinszky család: Pest megyei nemesi család, ahol birtokhelyük Gyón helység. Egykori Morvaországból származnak, Zlin városa Csehország keleti részén, a mai szlovák határhoz közel fekszik. Innen származott a család a 17. században, előbb Nyitra megyébe, majd néhány generációval később Pest megyébe. Fejér megyében is volt Zlinszky család, István pl. 1837-ben aljegyző, 1841-ben főjegyző, 1845-től másod, 1849-ben pedig első alispán. - NAGY XI. 1865, 400-401.

172 pészaki Bajzáth család: Bars megyében, Nagysallóban élt és 1739-ben ott halt meg Bajzáth György, akinek fia József, veszprémi püspök, szerezte meg a Torontói megyében lévő pészaki és a Fejér megyében lévő iszkaszentgyörgyi uradalmat. Az előbbiben közös adományozott volt öccse, János is, aki Fejér megyének táblabírája volt. Ennek első feleségétől fia, József királyi tanácsos, mint a pészaki uradalom tulajdonosa, fiai a katonai pályán érvényesültek. Jánosnak második feleségétől, Sólyonyi Rozáliától fia György András hosszas megyei hivatalok után Fejér megyének 1836-ig másodalispánja volt, közben 1830-ban országgyűlési követ. 1837- ben Székesfehérvár város királyi biztosa, és ugyanakkor tanácsos lett. 1856-ban elnyerte a pápai Szent Gergely-rend kommenda- torságát, 1859-ben pedig osztrák birodalmi báróságra emelték. - NAGY I. 1857, 93.

173 A gróf Esterházy család cseszneki ágának két tagjáról van szó. Ferenc és György testvérek voltak. Ferenc (1779-1855.) két feleségéből (1. gróf Batthyány Josefa, 2. gróf Sigray Felicia) gyermekei nem születtek. György (1781- ?) cs. kir. kamarás, valóságos belső titkos tanácsos, főudvarmester. Gróf Praschman Karolina volt a felesége. Fia, György porosz követ, született 1811. július 14-én, meghalt Berlinben 1856-ban. Három gyermeke maradt. - NAGY IV. 1858, 94-97.

174 eőri Markus család: Vas és Veszprém megye nemesi családja. Markus Ignác 1825-ben a magyar királyi udvari kancelláriánál referendarius tanácsos és titkár, a Szent István rend vitéze, még 1844-ben is élt. - NAGY VII. 1860, 329-330.

175 MNL TML Csapó család iratai - ifj. Bezerédj István levele Csapó Dánielhez Balatonfüred, 1827. július 3. 47 doboz, 114. pali.

176 GAÁL 2015. 318; 330.

430