Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)

Balázs Kovács Sándor: „Pöstyénben sok nevezetes esmeretségeket tettem.” A tolnai köznemesség fürdőélete a reformkorban

iszap a gyógyfürdőipar, gyógy-idegenforgalom fejlődését és fürdőházak felépítését eredményezték. Rendkívül figyelemre méltó jelenség a magától megújuló gyógyiszap-készlet, amely a Vág folyó, annak üledékei és az ásványvizek kölcsönhatásának az eredménye. Az egyedülálló pöstyéni iszap rendkívüli gyógyhatást fejt ki a reumatikus megbetegedésekre és bizonyos idegbetegségekre, ezt különböző iszappakolások, valamint úgynevezett iszapfürdő formájában alkalmazzák.

Nevét a legkorábbi források a 12. században már említik Pechsanként. Az első birtokosok a Hontpáz- mán nemzetségből valók voltak. Aló. században a Thurzó család szerezte meg a települést, és a 17. század közepéig, a család kihalásáig voltak tulajdonosai. Utánuk egy rövid ideig, 1639 és 1642 között a Bercsényi családé, majd 1642-től egészen 1709-ig a Forgách család tulajdonában volt a falu és a fürdő. A Rákóczi-szabadságharcban elkötelezett Forgách Simon javainak elkobzásával került Pöstyén a cseh Vaclav Mitrivici udvari kancellár tulajdonába. A cseh arisztokrata alig tíz évig volt birtokosa, mert 1720-ban már ismét magyar, az Erdődy család tulajdonába került a település.106 A fürdőtelep egyike volt hazánk legnevezetesebb fürdőinek; kénes hévizei és iszapja világhírűek voltak. A források részben a Vág folyóban, részben a Parkszigeten fakadtak, ezért a fürdők mind e szigeten helyezkedtek el. Voltak tükör-, kád- és iszapfürdői is. A fürdőket és az iszapborogatásokat sikerrel használták csúzos, köszvényes bajok és az ízületek, csontok és bőr sokféle bántalma esetén.107 A hévíz felhasználásának, a fürdésnek a legegyszerűbb módját alkalmazták kezdetben. A források közelében a parton gödröket ástak, bennük fogták fel a forró vizet, a gödröket pedig fával és pokrócokkal bélelték ki, az így kialakított kis medencékben történt a fürdés. A Vág partján a vendégek fogadására alkalmas épületek készültek, a fürdőbe látogatók kényelmét és szórakozását több díszkert is szolgálta.108

Vályi szerint: „Pöstyén, Pistyán Mezőváros Nyitva Vármegyében, földes Urai Gróf Erdődy, és Mo- tesiczky Uraságok, lakosai katolikusok, és másfélék is, fekszik kies helyen, Vág-vizéhez nem meszsze. Ispotálya is van. Nevezetesíti híres fördője, mellynek külömbféle nyavalyákban hathatós foganattya van, lásd felőle Torkos Jánosnak109 munkáját, e tzím alatt Schediasma de thermis Pöstiniensibus. Határja jól termő vagyonnyai jelesek, és külömbfélék, eladásra is van módgyok, első osztálybeli’.’110 Magda Pál írta 1819-ben: „Pőstény Galgotz felett közel a Vághoz, termékeny és kellemetes vidéken, híresítti a gyógyító meleg ferdő, mellynek részei Báró Krancz szerént, a ki azt megvizgálta, vékony kénköves spiritus, alkali föld, melly vasas részetskékkel bővelkedik; sok selenit só; elegendő közönséges só, és hányás só. Ditsértetik a tagoknak szaggatásiban, zsugorodásokban, elesésekben, reszketősekben, tsipőfájdalmakban, régi sebekben, köszvényekben, görtsben sat. A ferdő kétféle iszapferdő, és kádferdő; némellyek isszák is a vizét. Különös dolog az, hogy, a mint a Vágnak vizei megáradván felemelkednek, azon mértékben a ferdő víznek melegsége is nevekedik, a 35-dik grádustól a 60-dik grádusig. Egyéb aránt a birtokos Gróf Erdődy111 szép és nagy épületet emelt a vendégek s betegek számára, de mégsem elegendő’.’112

106 VÁRKONYI 1993,115.

107 CSIFFÁRY 2004, 97.

108 VÁRKONYI 1993,116.

109 Torkos Justus János (Győr, 1699. december 17. - Pozsony, 1770. április 7.): orvos és kémikus. Orvostudományt és gyógyszerészetet tanult Besztercebányán Möller Károly Ottónál. Tanulmányait Halléban 1724-ben fejezte be. Katonaorvosi szolgálat után 1726-tól Komárom, 1727-től Esztergom megye, 1740-től haláláig Pozsony város orvosa. Több egészségügyi, járványtani, balneológiái és helyismereti tanulmánya jelent meg. A hazai gyógyvizek elemzése és ismertetése terén úttörő munkát végzett. Ő állította össze az első hazai gyógyszerész-árszabványt is, amely az orvosok, a sebészek, a gyógyszerészek, a bábák és a fürdősök kötelességeit és jogait sorolja fel. - KENYERES II. 1969, 883.

110 VÁLYI III. 1799,143.

111 monyorókeréki és monoszlói gróf Erdődy család: a Bakócz családtól származik, akik eredetileg a Drágffyak jobbágyai voltak, és több tagja a papi pályára lépve emelkedett fel. Nemességet Hunyadi Mátyástól kaptak. A család birtokait Bakócz Tamás esztergomi érsek osztotta fel, innentől a délvidéki ág az Erdődy nevet használta. Többen jutottak országos méltóságokhoz, püspökök, országbírók, horvát bánok és tábornokok voltak közöttük. Magyarország egyik legrégibb grófi családja, mely a mohácsi vész előtt nyerte grófi rangját II. Ulászlótól 1511. november 25-én. Gróf Erdődy József (meghalt 1824-ben) nyitrai főispán, főasztalnokmester, kancellár, miniszter, kir. kamarás, valóságos belső titkos tanácsos és az aranygyapjas rend vitéze volt, részt vett 1814-ben a bécsi kongresszuson. Galgóci várában színházat emeltetett, amikor nagy pompával I. Ferne császárt fogadta. - NAGY IV. 1858, 59-72; PALLAS VI. 1894, 324-327; BOROVSZKY é. n./b. 690; KEMPELEN III. 1912, 455-458.

112 MAGDA 1819,193.

422