Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)

Balázs Kovács Sándor: Két középbirtokos nemes levelezése a reformkorban. A tolnai Csapó Dániel és a somogyi Czindery László kapcsolata

A mint Szekszárdon összve beszéltettünk írtam Andrássynak107, hogy mi ketten Hivatal által le kötve időnkéi kényünk szerént nem rendelkezhetünk, hogy tehát a Januariusi Társaság ülésére el készülhessünk mi Novemberi Vásárkor összve kívánunk jönni, ha bár ö nem-is lehet ott; melly- re Válaszát vettem, meg egyezését ezen kivánatunkba ki jelentvén, hozzá tévén, hogy a Januáriusi Gyülekezetre ujjabbi végzés szerént nem jelentjük hanem Jósef napi vásárkor a mostani egyezésünk szerént el készült Tervek magunk közt meg állapítván ugyan akkor tartandó nagy Választotság eleibe terjeszük, mellynek állapodása köze írva az egész Hazába ki hirdettessen. Levelébe érinti, hogy ugyanakkor a Nádor Fő Hertzegnek Pártfogásába, és szinte Pest Vgye és Várossának ajálhatjuk; erre visszanoztam hogy az elsőbe megegyezem, de az utóbbiba nem, semmi szükségét és hasznát nem látván Pest Vgyének különböztetésre, melly eddig is tsak részvétlenséget mindenekbe mutatta, és nem kívánám semmi Törvénhatóságnak más béfolyását, mint hogy rész vevőket és pénzt szerezzen: és így én Pest Vgyét legfelyebb arra kívánom fel szollítattni, hogy a többi Törvényhatóságoknak Egyesületünket ajánlom, ámbár ennek se látok nagyobb sikert, mintha magunk minden Vgyébe ezt keressük. A Véleményem kezdettem dolgozni, de mindég közbe jővén hivatalos dolgaim, lassan megy és tökélletesen lesz mert tsak magam fejébül vehetem időm nem lévén arra, hogy tárgybéli könyveket olvashassak, ha hamarjába el készíthetem még felmenetelem előtt közölni fogom külömben Pesten mutatom, a hová November 12ki bizonyossan érek. Klauzál108 írja, hogy - is meg jelenik, Appel109 e napokba itt lévén szinte meg ígérte, és így reményiem fel adásunknak megfogunk felelni.

7. Czindery László Csapó Dánielhez - Lad, 1835. október 12.

8. Czindery László Csapó Dánielhez - ?

Örömmel olvastam, hogy a birka tenyésztő Társaság elveivel meg elégettél, és ha a birkákat úgy meg tudják szerezni, a mint kiványuk, és mellette az Isten egy kis szerentsével meg áld, reményiem hogy nem tsak a Részvényeseknek, de Hazánk egy részének - is nagy haszna lészen, mert fájdalommal kell tapasztalnunk, hogy Honnunkba a birka nemesítésre való vágy általjános vetélkedésre, szolgál de mivel értelem nélkül történik, a képtelen sok költségek után finom, de kevés és hibás gyapjút nyertünk, és a száz meg száz Pepmierek mellett, nintsen egy-is hol az igazi charakter állandóan találtatna.

107 gr., csíkszentkirályi és krasznahorkai Andrássy György, Kassa, 1797. február 5. - Bécs, 1872. december 17. Országbíró. Az MTA tagja (ig. 1830, t. 1833), másodelnöke (1850-1855). Az állattenyésztő egyesület titkára (1830-1836), másodelnöke (1840-1845); az OMGE, a tiszai vaspályatársaság és a Felsőmagyarországi Vasúti Társaság (1863-tól) elnöke. Valóságos belső titkos tanácsos, főpohárnokmester. Gr. Széchenyi István reformprogramjának lelkes híve és támogatója volt. Fontos szerepet játszott a mezőgazdaság fejlesztésére indított mozgalomban. 1825-ben az MTA megalapításához 10 500 forinttal járult hozzá. 1836-1837-ben Széchenyivel Angliában járt, ahol a Pest-Budára tervezett Lánchíd megépítését is eklőkészítették. 1838-1844-ben Gömör-Kishont, 1842-1848 között Sáros vármegye főispánja. 1846-tól a Konzervatív Párt egyik vezéralakja. A szabadságharc leverése (1849) után minden figyelmét a gazdaság fejlesztésének szentelte. Jelentős érdemeket szerzett a magyarországi vasúthálózat fejlesztésében. Több vasgyár tulajdonosa. 1863-1865 között országbíró volt, de tényleges politikai hatalommal nem rendelkezett. - MARKÓ I. 2001,133.

108 Klauzál Imre, Szeged, 1799. január 11. - Bécs, 1847. március 5. Mezőgazdász. Klauzál Gábor politikus bátyja. Az MTA tagja (1. 1833), az OMGE alapító tagja. 1838-ig gr. Károlyi Lajos birtokai vezetőjeként mintagazdasággá fejlesztette a juhászatáról híres tótmegyeri uradalmat; Czikhert Róberttel Rohoncon magyar nyelvű gazdasági tanintézetet alapított, amely anyagi és egyéb nehézségek miatt 1840-ben megszűnt. 1840-től a gr. Battyány Gusztávtól bérelt birtokokon (Tarcsa, Borostyánkő, Vas vm.) gazdálkodott (Egan Eduárddal), ezzel is a nagybirtokok bérleti rendszerben való kezelésének okszerűségét akarta bizonyítani. 1840-ben Magyarországon elsőként Oroszvárott növénytermesztő és növénynemesítő intézetet alapított. Az Alföldön elsőként honosította meg a repcét, felismerte a fásítás jelentőségét. Szorgalmazta a mezőgazdasági gépek alkalmazását. Támogatta a jobbágyrendszer felszámolását, az általános közteherviselés bevezetését, az önkéntes örökváltságot és a polgári szabadságjogok mindenki számára való biztosítását. Szakírói munkássága is jelentős. - MARKÓ III. 2002, 974-975.

109 1823-tól kapolcsányi Appel Károly, Ludwigsburg, 1773. február 25. - Pest, 1839. január 6. Mezőgazda. Az Állattenyésztő Társaság (1835-től OMGE) választmányi tagja. Stuttgartban és Bécsben tanult. 1797-ben Magyarországra települ, gr. Hunyady József ürményi uradalmának gazdatisztje, majd igazgatója; később az Esterházy-, Grassalkovich- és Károlyi-birtokok felügyelője is lett. Szakértő gazdálkodásával jelentősen megnövelte a rábízott birtokok hasznát; a magyar fésűs merinó kitenyésztésével nemzetközi hírűvé tette az ürményi juhászatot, érdemeket szerzett a lótenyésztésben is. Foglalkozott a tejgazdálkodás korszerűsítésével és a termesztett növények termésátlag-növelésével is. - MARKÓ I. 2001,179.

436