Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 32. (Szekszárd, 2010)

Balázs Kovács Sándor: Egyesületek és magánosok a sárközi népművészet szolgálatában

öltöztette.""

1 Emlékrajzában így ír: „olyan ragyogó stilizált sárközi parádéba öltöztettem, hogy nyílt színi tapsot kapott a premieren, ahogy kilépett a színpadra."

10

7 A legismertebb - s a sárközi népviselet, népművészet iránti érdeklődéséről is jól ismert - látogató kétségkívül a festőművész Csók István (1865-1961) volt. Csók Istvánt származása és érdeklődése is kötötte a Dél-Dunántúl népéhez. Párizsi sikerei után és közben gyakran hazatért szülőföldjére, és már a 20. század elején felfedezte magának festői témaként a népéletet és Sárköz népművészetét. Nyaranta Ocsényben töltött hosszabb időt, és kereste, gyűjtötte az élményeket műveihez."

1

8 Természetesen ismeretséget kötött és kapcsolatban volt a népi kultúra értékei iránt érdeklődő és felelősséget érző helyi értelmiségiekkel, így Kovách Aladárral és Ács Lipóttal is. A helyi újságok folyamatos - és lelkesen ünneplő - híradásaiból kitetszően nagy társadalmi esemény volt a festő leköltözése. Sejthetőleg nemcsak azért, mert a ceceisáregresi illetőségű Csók-családot egyébként is számon tartották. Sokkal inkább azért, mert a múzeumi néprajzi kutatások, s a néphagyományra hivatkozó, háziipar jellegű iparművészet megszervezésén munkálkodó szekszárdi tudósok és művészek - intellektuális és esztétikai értelemben egyaránt - kiváló szövetségest reméltek az ünnepelt festőben."

1

4 Népéletet ábrázoló képei elsősorban a szépséget, színességet, a parasztságban rejlő életerőt jelenítik meg, mindenekelőtt ünnepi eseményeket, szép, egészséges, fiatal és ünneplőbe öltözött alakokat örökített meg. Lovas Jánosné Szemes Erzsébet őcsényi asszony édesanyjáról, Szemes Dávidné Paprika Erzsébetről festett képet népviseletben.

11,

1 1902-ben készült Öcsényi keresztelő című festménye, amelyen a sárközi menyecskeviselet dekorativitását és a keresztelő magasztos, ihletett hangulatát ötvözte egybe.

1" Az 1904-ben készült Mézevőkön ünnepi viseletbe öltözött fiatal pár ül egy fa árnyékában, idillikus hangulatban és környezetben."

2 Több csendéletet is festett Csók István, amelyen népművészeti tárgyak - bokály, butella, mázas tányér, hímzett terítő - jelennek meg. E törekvésben 10

6 A főispánné, dr. Thuránszky Lászlóné Vécsey Terézia bárónő Magyar Estjén részt vett Nagy Izabella operaénekesnő. Bordy Bella az operaház táncosnője, Gutari Földes László zongoraművész, és Szunyoghné Tüdős Klára. Másnap kirándultak a Sárközbe, Sióagárdra, megtekintették a népviseletet és a táncokat. „A cigány muzsikával kísért ének és művészi magyar tánc pedig felejthetetlen külön élmény volt. Az élmény nagyszerűségét csak fokozta, hogy a művésznők minden számban más és más magyaros ruhát öltöttek és mind ennek a koronája volt. mikor Bordy Bella végül sárga harisnyás, papucsos, féketős, színpompás sárközi ruhában libbent a dobogóra és ott szinte utolérhetetlen virtuozitással és temperamentummal táncolta a csárdásokat." TMÚ. 1938. márc. 2. 10

7 Új Idők 1930. ápr. 18. 111

8 „Héjjus Éva a királynál. Nem ugyan személyesen, hanem remekül megfestett képmásában került Héjjus Eva őcsényi fiatal menyecske a király elé. Csók István a nyáron festett Tiltott gyümölcs cím alatt egy kedves kis képet, melyen Héjjus Eva éppen a szentegyházból hazajövet beoson a szobába s a tulipános ládában tevő kosárból kecses mozdulattal kicsen egy szép piros almát s azt ingerlően hamiskás mosollyal készült megízlelni. Ez a bájos kép. melyet a művész a mostani téli képtárlaton mutatott be, megtetszett az Ő felsége a király részére válogató bizottságnak is és megvette a magyar király számára s a budapesti királyi palotában lesz elhelyezve. Örvendünk Csóknak ezen újabbi nagy sikerén és örvendünk azon is, hogy Sárközünk magyar népe az ő festői díszes öltözetében bevonult a magyar király palotájába." - Tolna Vármegye 1903. nov. 22., idézi TÖTTOS 1996, 37. 10

9 SZILÁGYI 1980,69. 11(

1 BABUS 1961. 11

1 ..A Sárközi keresztelő Szekszárdon. Csók István hírneves festőművészünk képét a Sárközi keresztelőt, mely a fővárosi múlt évi téli képkiállítás egyik kiváló festménye volt, s melyet a kormány megvásárolt. Wosinsky Mór múzeumigazgató közbenjárása folytán a közoktatási miniszter vármegyénk múzeumának ajándékozta. A nagybecsű festmény múzeumunk egyik díszét fogja képezni s helyi érdekű vonatkozásánál fogva is bizonyára nagy érdeklődést fog kelteni." - idézi TÖTTOS 1996, 37. - „A festményen egykor élt őcsényi személyek láthatók. Háttal áll kétsorpántlikás szoknyában Kiss Jánosné született Lovas Eva. 0 a keresztanya. Keresztelik Korsós Sándort. Karácsony Sára arcát a keresztanya félig eltakarja. A református lelkész Dömök Péter. Mellette Varga Jánosné született Tóth Sára. Mellette Nagy Nyéki Józsefné született Márkus Eva. Következik Mónus Jánosné született Héjjós Éva. Utána két idős ismeretlen nevű nőalak. Jobbról az első Csilus Deák Istvánné született Bogár Judit. A karzaton Lovas István és Szép Magyar urak ülnek. A gyűjtő megjegyzése: A két idős nőalak közül, amelyiknek oldalról látszik az arca (ifj. Csapai János Ocsény, Jókai utca 18. szerint) Sallai Eva. A karzaton ülő Lovas István (Tóthné Bogár Éva nagyapja), ekkor 12 éves. Tóthné (Szekszárd, Bródy Sándor utca 24.) szerint a nagyapja volt a festő küldönce. O szaladt el azért a lányért, akiért a művész küldte. Tóthné Bogár Eva tulajdonában vannak olyan fényképek, amelyeket Csók István készített Ocsényben." - ANDICS 2009/b. 11

2 ..A képen látható Mónus János és Nagy Karácsony Sára (1887-1959) férj és feleség voltak. Nagy Karácsony Sárát a férje agyon dolgoztatta, két vödörrel hordatta vele a vizet a szőlő permetezéshez. Ráadásul a kút messze volt. Elváltak. Nagy Karácsony Sára Görgey Artúr felolvasónője lett. Görgey halála után Horthy Miklós kormányzó idős testvér bátyja, Horthy Istvánnak lett a házvezetőnője Katymáron. Idős Horthy István halála után hazatelepült Ocsénybe és Gáspár József felesége lett. Gyermeke egyik házasságából sem született. A népnyelv Horthy Karácsony Sáraként emlegette. Mónus János fiatal korában híres szoknyabolond hírében állott. Válása után feleségül vette Héjjós Évát, aki a házasságba hozta korábbi férjétől született, Császár Pál nevű fiát. Közös gyermekük Mónus Éva (1914-1977). fiatal korában a Gyöngyösbokréta tagja, majd 1945 után a népi együttes legendás szervezője volt haláláig. A gyűjtő megjegyzése: Tóthné Bogár Évának (Szekszárd. Bródy Sándor utca 24.) a tulajdonában van olyan festmény, amelyet Karácsony Sárától kapott a család és Horthy István házából származik." - ANDICS 2009/b. 469