Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 32. (Szekszárd, 2010)
Balázs Kovács Sándor: Egyesületek és magánosok a sárközi népművészet szolgálatában
részével is. l5 X A Tolna megyei közönség már ismeri markáns, kifejező, hangulatos olajképeit s könnyed leheletszerű pasztelljeit. A helyi lap többször megemlékezett kitűnően sikerült olajfestésü arcképeiről. (Vass József népjóléti és munkaügyi miniszter, kalocsai nagyprépost, 1 5" Dr. Dréhr Imre népjóléti államtitkár"' 0, Dr. Sztranyavszky Sándor belügyi államtitkár"' 1 és Dr. Chorin Ferenc udvari tanácsos, főrend, a Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársaság elnöke."' 2) Ezúttal itt is leginkább olajfestményekkel szerepelt, bár volt néhány pompás pasztellje is kiállítva. („AIföld", „Csend" stb. Tóth Margitka kiállított pasztell-képe is nagyon szép.) Legnagyobb képe a „Vadvirágok" múzeumi falon lenne a helye. „Kisebb képei azonban nagyon kívánkoznak és oda valók is a magánházak falaira," Ilyenek a „Tarjáni házak" „Nyírfák", „Dunaerdő", „Mátravidék", „Oszi verőfény", „Fütyül a szél", „Vén számadó", „Pincesor", „Út a faluba", „Dunán innen", „Nyugalom". „Salgótarján felé" s a nagy jellemző erővel megfestett „Kászauer bácsi" pompás alakja. S nem annyira színeivel, mint jó beállításával s erőteljes rajzvonalaival megállítja a nézőt a „Hiszek egy Istenben" is. 1" 3 15 8 TMÚ 1925. ápr. 11. 15 9 Vass József (1877. ápr. 25. Sárvár - 1930. szept. 8. Budapest,): politikus, római katolikus pap. Római teológiai tanulmányai után pappá szentelték. 1905-tól Adonyban káplán, 1907-től Székesfehérvárott hitoktató, majd teológiatanár. 1911-től a Szt. Imre Kollégium igazgatója, 1917-től a budapesti egyetem teológiai karán a hitelemzés és a retorika tanára. A Tanácsköztársaság idején Zala vármegyében bujkált. 1920-tól a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja, illetve a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt programjával nemzetgyűlési, majd országgyűlési képviselő. 1920. aug. - 1922. jún. között vallás- és közoktatásügyi miniszter. A két királypuccs idején (1921. ápr., 1921. okt.), mint jó legitimista kapcsolatokkal rendelkező politikus, közvetített Horthy Miklós és IV. Károly király között. 1922 júniusától haláláig népjóléti és munkaügyi miniszter, Bethlen István miniszterelnök állandó helyettese. Tolna vármegyéhez szoros kapcsolatok fűzték. Jelentős szerepet játszott abban, hogy az elhagyatott, lerobbant szekszárdi Ferenc-közkórházból nagy és modern felszerelésű Horthy Miklós kórház jött létre. Szekszárd szempontjából is nagy jelentőségű közegészségügyi támogatás iránti hálaérzetét juttatta kifejezésre a város képviselő-testülete, amikor dr. Kramolin Gyula vármegyei tiszti főorvos indítványára 1928. aug. 13-án Szekszárd díszpolgárai közé választotta. Egyházi, közírói és publicisztikai tevékenységet is folytatott. - DOBOS 2005. 451-452. "'" Dréhr Imre, 1916-tól nagyszentmiklósi (1889. febr. 18. Budapest, - 1936. febr. 6. Budapest,): politikus. A Magyar Labdarúgóegyesületek Szövetségének (1925-től), a Vármegyék és Városok Országos Mentőegyesületének elnöke, az Országos Iparművészeti Társulat ügyvezető elnöke, a Budai Katolikus Kör elnöke. Egyetemistaként részt vett a jobboldali ifjúsági mozgalmakban, 1912-1913-ban az Egyetemi Kör elnöke. 1914-ben a budapesti egyetemen államtudományi doktori oklevelet szerzett. 1914-től a Magyar Leszámítoló és Pénzváltóbank tisztviselője, 1916-tól helyettes titkára. 1918-tól igazgatósági főtitkára, a Tanácsköztársaság kikiáltása után, 1919 áprilisában állásából elmozdították, s hogy túszként való fogva tartását elkerülje, felvidéki falvakban bujkált, 1919 augusztusától ismét igazgatósági főtitkár, 1920-1921-ben cégvezető. 1921-ben a budapesti Lloyd Bank igazgatója, 1921-1925-ben ügyvezető igazgató 1922-1926-ban kormánypárti programmal az enyingi választókerület nemzetgyűlési, 1927-től egységes párti programmal, Veszprém képviselője. 1923-tól a kormányzó Egységes Párt tagja. 1926. novembere és 1930 szeptembere között Vass József miniszter mellett a Népjóléti Minisztérium politikai államtitkára. Mivel belekeveredett a minisztériumban lezajlott nagyarányú sikkasztási és hűtlen kezelési ügybe, lemondott, 1931-ben az Egységes Pártból is távoznia kellett, de képviselői mandátumát pártonkívüliként 1935-ig megtartotta. Közel négy évig húzódó eljárás után 1936 februárjában a Kúria jogerősen 3 és fél év fegyházbüntetésre ítclte: az ítélethirdetés napján öngyilkos lett. - MARKÓ 2001, II. 258. 16 1 Sztranyavszky Sándor (1882. dec. 9. Balassagyarmat - 1942. ápr. 30. Nógrádmarcal)): konzervatív jobboldali politikus, miniszter. A munkapártban kezdte politikai pályafutását, 1912-től 1918-ig képviselő. 1922-ben Nógrád és Hont vármegye főispánja. 1926-1931 között a belügyminiszter politikai államtitkára, majd Gömbös Gyula miniszterelnöksége idején a Nemzeti Egység Pártja elnöke. Irányítása alatt zajlottak le az 1926-i és az 1931-i választások. 1938. máj. 14-től 1938. nov. 15-ig földművelésügyi miniszter az Imrédy-kormányban. 1938 novemberében tiltakozásul Imredy politikája ellen több, konzervatív képviselővel együtt kilépett a kormánypártból. - KENYERES 1969, II. 804. 16 : Chorin Ferenc (1879. márc. 3. Budapest, - 1964. nov. 5. New York): nagyiparos, politikus. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének (GYOSZ) alelnöke (1928-1933), elnöke (1933-1941); a Magyar Munkaadók Központjának alapító első elnöke (1925-től). A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank alelnöke. Az Országos Szabadelvű Klub társelnöke (1924-től). A felsőház tagja (1927-1944). A Magyar Nemzeti Bizottmány társelnöke (1948-tól). Magyar királyi titkos tanácsos (1936). Budapesten és Berlinben tanult, 1901-ben Budapesten jogtudományi doktori oklevelet szerzett, 1904-ben ügyvédi vizsgát tett. 1904-1919 között, mint gyakorló ügyvéd főként iparjogi kérdésekkel foglalkozott. 1919-től az ügyvédi gyakorlattal felhagyva a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. vezérigazgatója, apja halála után 1925 és 1944 között elnöke. 1922-ben apósa. Weiss Manfréd halálát követően, annak fiaival együtt átvette a csepeli nagyvállalat irányítását is. A német politikai rendőrség, a Gestapo Magyarország megszállásakor (1944. márc. 19.) letartóztatta. Közreműködött annak a megállapodásnak a létrehozásában, amelynek értelmében az SS által megvásárolt Házértékesítő és -kezelő Rt. 25 éves időtartamra ún. bizalmi kezelésbe vette volna a Weiss-vagyont, ennek fejében a néhai Weiss Manfréddal rokonságban álló családok (Chorin, Kornfeld, Mauthner) 42 tagja 1944 májusában elhagyhatta az országot, s Németországon keresztül Portugáliába mentek. 1947-től New Yorkban élt, ahol több vállalatot alapított. Anyagilag támogatta a Portugáliában letelepedett Horthy Miklóst és családját. - MARKÓ 2001.1. 1003. 16 3 TMÚ 1927. dec. 17. 481
