Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)
Csekő Ernő: Geiger Gyula „Magyar Szépirodalmi Lapok"-ja. Egy irodalomtörténeti vonatkozású felfedzésről. Újabb adalékok Babits Mihály Halálfiai című regényének valóságtartalmához
Kétségtelen, hogy a „Lapok" szerzői közül a legnagyobb név Pósa Lajos (1850-1914) volt, aki amúgy is ezekben az években volt népszerűsége és elismertsége teljében: az Orient szállóban székelő, a nevéről Pósaasztalnak hívott asztaltársaságában a kor irodalmának nagyjai fordultak meg. Gyermekeknek írt könyvei és a Benedek Elekkel szerkesztett Az En Újságom című gyermekújsága révén ugyan elsősorban a gyermekirodalomnak volt korszakos alkotója, de felnőtteknek írt költeményeivel - melyek jelentős részét megzenésítve (pl. Dankó Pista által), nótaként énekelték - is igen komoly népszerűségre tett szert. Míg Pósa a befutott, idősebb nemzedéket képviselte, addig a többiek a szárnyaikat bontogató iíjabb nemzedékből kerültek ki; így Tomori (Stanisics) Jenő 1872-ben, Szekula Jenő és Almás(s)y Gyula egyaránt 1880-ban született. Tomori ekkor már ismert szerző volt, gyakran jelentkezett a pesti lapokban, többek közt orosz és szerb müvek fordításaival, de fiatalkora ellenére Almásytól is sokat közöltek az országos lapok, mi több 1899-ben, néhány hónap erejéig, a Magyar Géniusz szerkesztője is volt. Amiként Szekula is túl volt debütálásán, első kötetének megjelenésén (Novemberi éjszakák, 1901). 7 4 A lap további szerzői közül Lányi Ernő és Nádor Sándor azonosítható be még jó eséllyel. így vélhetően Lányi személyében a kor ismert zeneszerzőjét (1861-1923), míg Nádor Sándorban a fővárosi festőművészt (1882-1926) köszönhetjük. 75 Ugyanakkor nem valószínű, hogy a Variatio című verset jegyző Gosztonyi Jenőben az azonos nevű somogyszentlászlói katolikus papot (1866, Nagyberki, Somogy m. - 1927 k., Fadd, Tolna m.) kell keresnünk. 7 6 Pallos Árpádról, illetve ifj. Tóth Béláról, - amikképpen Asztalos János helyettes szerkesztőről, laptulajdonosról - semmi közebbit nem sikerült kideríteni. Ugyan a regényben a lapalapítás első megbeszélésén Hintáss Gyula felvetését, miszerint, az olvasókat megnyerendő, népszerű tudományos cikkeket is el kell helyezni a lapba, éles visszautasítás és megvetés fogadta Imrus és társai részéről Geiger Gyula irodalmi folyóiratát nem csak rejtvények, talányos feladványok, hanem további egy-két oldal vegyes tartalmú rész tette még változatosabbá. 7 7 Ez a „Fővárosból", ,^4z országgyűlés" illetve a „Közgazdaság" című rovatokból, azután egy-két mondatos bölcsességekből, valamint egy-egy színész vagy színésznő, így például Turcsányi Olga, Küry Klára, Abrányiné Wein Margit, vagy Fenyvesi Emil képeiből tevődött össze. A Halálfiaibeli Viharágyú - mely a történet szerint, a Négyesy László egyetemi szemináriumát már a maguk számára szűknek ígérkező fiatalok, illetve Hintáss Gyula folyóiratalapítási kísérlete volt - modelljéül két lap szolgálhatott. Ezek közül az egyik már eddig is ismert volt, hiszen a Négyesy-szeminárium köre által létrehozott, és egy szám erejéig 1905-ben megjelent Tűz című szépirodalmi, kritikai és társadalmi haviszemlét már évtizedekkel ezelőtt a Viharágyú előképeként azonosította be Kunszery Gyula, még korábban a Tűz egyik szerkesztője, Mohácsi Jenő. 7 8 Az eddig leírtakból természetszerűleg következik, hogy véleményem szerint a Viharágyú másik mintaképéül Geiger Gyula Magyar Szépirodalmi Lapok-ja szolgálhatott, ami leginkább a Hintáss által a laplapítás körül képviselt ízlésben, minőségben és elképzelésekben tükröződik vissza. A Magyar Szépirodalmi Lapok és Hintássnak a Viharágyúval kapcsolatos ténykedése, ötletei között hasonlóságot mutat a hónap közepei indulás 7 9, a lap(alapítás) kellékeinek (bélyegzők, fejléces levélpapírok, előfizetési felhívás) Gyula általi forszírozása 8 0, vagy épp a szecessziós címlap gondolata. 8 1 Amint jelen írásom legelején szó volt róla, a Magyar Szépirodalmi Lapok szintén hónap közepén, február 15-én jelent meg. Az illusztrációk között pedig a „Lapok" előfizetési felhívása is látható. Ezek, illetve az a tény, hogy Geiger Gyula a hetilap pár hetes fennállása ideje alatt, a szerkesztőségét is feltüntető névjegyet készítetett, jelzi, hogy Geiger nagy elánnal fogott a „Lapok" elindításhoz, kellékeinek megteremtéséhez. 7 4 Szekula Jenő történelmi tárgyú regényei az 1920-as, 1930-as években igen népszerűek voltak. 7 5 Lányiról, aki műdalaival főként vidéken volt népszerű, Kosztolányi a Nyugat 1923. évi 8. számába írt szép cikket. 6 A szerzők életrajzi adatainak elsődleges forrásául Szinnyei József Magyar írók élete és munkái I-XIV. kötetei, illetve Gulyás Pál hasonló elnevezésű könyvsorozata, valamint Az új magyar irodalmi lexikon I-III. kötetei (Akadémiai Kiadó) szolgáltak. 7 7 „Apa nem is sejti milyen abszurdumot mondott. " - reagál szinte azonmód Gitta a felvetésre. BABITS 2006, 422. 7 8 A Mohácsi Jenő és Hegedüs-Bite Gyula által szerkesztett Tűz egyetlen napvilágot látott számában Babitson kívül írt például Juhász Gyula és Kosztolányi Dezső is. Juhász három írással is jelentkezett, amelyek közül egyik a tíz évvel korábban elhunyt, és alig ismert Komjáthy Jenővel foglalkozott. BELIA 1983, 182-185. 7 g „S muszáj nekünk pont újév napján megjelenni? Sőt ez nagyon is sablonos volna. Óvakodjunk a lejárt utaktól! Én tizedkén vagy huszadikán jelennék meg: a számok hétköznapján. " BABITS 2006, 445. 8 0 „A bélyegzők szövegét is meg kell állapítani, a levélpapírosok fejléc felírásait. Ezeket azonnal megrendeljük. Ideje a világ elé lépni. " BABITS 2006, 444., valamint BABITS 2006, 472., 482-483. 8 1 BABITS 2006,496. 373
