Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 29. (Szekszárd, 2007)
Csekő Ernő: Ifj. Leopold Lajos élete Szekszárdon
A fentiek mellett bajai iskolatársával, Schober Bélával közöltek még egy idézetválogatást a Bibliából a folyóirat 1896-as évfolyamában. 104 A megjelent írások műfaja széles palettán mozog: történelmi, illetve irodalmi tárgyú dolgozat, indítvány, vers, tanító célzatú magyarázat, példázat és novellisztikus jellegű írás is van köztük. 105 Leopold publikációnak időbeli eloszlását szemügyre véve, látható, hogy a versek az utolsó két évben kerültek előtérbe, s ha azt is figyelembe vesszük, hogy az 1896-97-es évekből fennmaradó írásai is irodalmi, részben filológiai témájúak, úgy tűnik, hogy a gimnáziumi évek alatt még közel sem volt eldöntött, hogy a társadalomtudományok, vagy az irodalom mellett kötelezi el magát, „Az én nagyszerű Leopold Lajosom, a gazdaember, költő, és gondolkozó. " - Ady Endre e meghatározása vissza-visszatérő eleme szokott lenni a Leopoldról írott cikkeknek. 106 Bár halálakor Sós Aladár Leopold munkásságában fontos jellemzőként emelte ki az irodalmi szintre emelt nyelvezetet, 107 sokáig egyetlen vers sem volt ismert tőle, mely Ady szavait alátámaszthatta volna. Elmúlt évek kutatásainak eredményeként két tavaly megjelent tanulmányomban Leopold hat versét közöltem: három fiatalkorában, húszas éveinek elején született, illetve három időskori, kevéssel halála előtt írt versét. 108 A Tanulók Lapjában újabb öt versére bukkantam, amely végképp egyértelművé teszi előttem eredendő költői hajlamát, líra iránti érzékét. Hanák Péter azon meglátására, miszerint az asszimilációt elősegítő tényezők közt a magyar kultúra vonzereje és a nemzeti irodalom is fontos szerepet játszott, ifj. Leopold Lajos teljes bizonyságul szolgál. A Tanulók Lapjában megjelent öt verse közül három Kossuth Lajosról, Gyulai Pálról illetve Vajda Jánosról szól, Az utolsó c. dolgozatának pedig Jókai Mór a témája. Ifj. Leopold Lajos: Az Apostol És mondja a monda: „Amerre ment, „És eltemették..."...Múlnak az Édes boldogság támadt ide lent, évek.,. Madár csicsergett, pacsirta dalolt: Nemzetek jönnek s letűnnek népek. A szabadság fényes hajnala volt." Rombolnak. Lázban vajúdik a föld, Vihar zúg... Minden új alakot ölt. És mondja a monda: Meghalt a szent, Nemzetünk megy másik ezred felé... És bánat zokogott, amerre ment... S mindig híven néz egy - halott felé, Hozták haza, koporsóba zárva: Erőt a sírból merít, hogy éljen... ! Sírt a nemzet, a szomorú árva. ... A magyarok Istene segéljen! S míg szent lesz a szabadság és béke, Ifjúság, oh hazám szép reménye, Emlékezzünk Kossuth Lajosról is... És esdve kérjük: „Ora pro nobis!" 104 Tanulók Lapja 1896, 506-508. 105 Mint látható, Leopold Babits Mihályhoz és Dienes Valériához fogható írói ambícióval rendelkezett iskoláskorában. Leopold „zsengéi"-nek műfaja és tárgya Dieneshez hasonlóan széles spektrumon mozogtak, szemben Babits alapvetően irodalmi próbálkozásaival.- Vö. TÖTTÓS 1997., TÖTTŐS 2003. 106 GÁL 1978, 20; SZILÁGYI 1994/1995, 248. „Ó maga tényleg közel járt ahhoz, hogy saját kívánságát teljesítse, hogy a tudósok úgy merjenek beszélni, mint a költők. Ehhez tudás, bátorság és költő véna kellett. (...) neki e három kvalitás megadatott ". - írta Sós Aladár. SOS 1948, 46. 108 Húszas éveiben, az 1900-as évek elején írt verseit a Tolnavármegye hozta Anima Sola álnév alatt, míg az öregkori versek ifj. Leopold Lajos unokájának, Badics Líviának a jóvoltából kerültek a birtokomba. A versek olvashatók: CSEKŐ 2006a, 353, 365.; CSEKŐ 2006b, 38, 4L 434
