Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 28. (Szekszárd, 2006)

Balázs Kovács Sándor: Tolna megyei népi kalendárium

Virágvasárnap Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékünnepe a húsvét előtti vasárnap. Már a 7. század óta pálmát szenteltek ezen a napon. Nálunk ezt a barka helyettesíti. A virágvasárnapi barkaszenteles egyházi eredetű népszokás ugyan, de a szentelt barkát felhasználták rontás ellen, gyógyításra, mennydörgés, villámlás elhárítására. A szentelt barkának az állattartásban jósló, varázsló, rontás elleni hatékonyságot tulajdonítottak. A földműveléssel kapcsolatosan is hatékonynak tartották. A legismertebb és általánosan elterjedt hiedelem szerint a villámcsapás, tűzvész ellen védi meg a házat, sőt jégeső ellen is hatásosnak tartották a kapufélfára tűzött barkát. Bizonyos fajta virágok vetése pedig a „virághéten", vagyis a virágvasárnappal végződő héten történt. Nagyhét A tavasz, a természet megújhodása az embert is környezete megtisztítására készteti. Ezek a részint praktikus, részint mágikus cselekedetek a nagyhéthez kötődtek. A nagyhét jeles napjai nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat. A családfő ügyelt arra, hogy a nagyhéten háza népének minden tagja meggyónjon, mert a régi felfogás szerint csak azok váltak méltóvá a húsvéti szentelt ételek elköltésére, akik a gyónás által a kegyelem állapotában jutottak. A természet újjászületésének időszaka, következésképpen az emberi környezet megújulására és tisztítására is ragyogó alkalom. A parasztgazdák a nagyhéten iparkodtak rendbe tenni a portájukat. A faluközösségek szintén a nagyhéten végezték a közmunkák jelentős részét, pl. a határbeli utak javítását, a kutak tisztítását, az árkok újraásását. Kaposszekcsőn úgy tartották, hogy a nagyhéten vetett mag nagyra nő.

80 Nagypéntek A nagypénteki közösségi vagy egyéni ájtatosságban nagy szerepe volt a kálváriának, illetve stációjárásnak, valamint a templomi szent sírnak. Jámbor asszonyok egész éjszaka virrasztottak a szent sír körül. Különleges imákat mondtak, végezték a fájdalmas olvasót és Mária-siralmakat énekeltek. Énekeik, legendás történeteik legtöbbször túllépték az evangéliumok világát és az apokrif hagyományból merítettek. A szent sír őrzése hajdan a céhtagok, illetve a jámbor társulatok tagjainak kötelessége volt. Az istensegítsi székelyek, ha meglátogatták a szent sír, tojást tettek melléje E napon még a protestáns vallásúak sem ettek húst, a legszigorúbb böjti napnak számított. Időjárással kapcsolatos jóslások is fűződnek ehhez a naphoz. Kaposszekcsőn

81 úgy tartották, hogy a nagypénteki eső férges gyümölcstermést hoz. Ha nagypénteken esik, egész évben kevés lesz az eső. Eső esetén jó tavaszt jósolnak a bukovinai magyarok. A bonyhádiak hite szerint, ha nagypénteken esik, egész évben kevés lesz az eső.

82 Nagyszombat A népi hagyományvilágra is kiható jellegzetes nagyszombati szertartás a tűzszentelés, illetve az új tűz kultusza. A szentelendő tüzet a templom előtt vagy a templom mellett égették. A megszentelt tűz lángjainál vagy parazsánál gyújtották meg a templom hatalmas húsvéti gyertyáját. A szentelt tűz maradványait andrásfalvi kifejezéssel élve, a júdásszenet - a hívek hazavitték házaikba, és nagyon sokféle célra használták. Sok háznál tartották azt a régi szokást, hogy nagycsütörtöktől nagyszombat estig nem tüzeltek. Hajdan évenként egyszer, nagyszombaton szítottak új tüzet, melyet a templom elől hazavitt szentelt parázzsal gyújtottak meg. Ezen főzték a húsvéti ételt. A megszentelt tűz parazsának és eltett szenének a nép szentelmény jelleget tulajdonított. Tettek belőle a jószág itatóvizébe és istállójába, szétszórták a házban és a földeken. Vihar idején a tűzbe tették, hogy a villám elkerülje a házat. Kivitték a szántóföldre, szőlőbe, hogy a termést ne érje jégverés, hogy a föld termékeny legyen. A tűzgyújtás egykori hagyományát őrzi egy játékdalunk: „ Tüzet viszek, nem látjátok, ég a ruhátok, ha látnátok, oltanátok.. " 0 GÉMES 1975/b. 1 GÉMES 1975/b. 2 SOLYMÁR 1968. 248