Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 27. (Szekszárd, 2005)

Glósz József: A kúria és lakói

kerültek, míg a faluban-városban épület kúria mögött főként a birtokost szolgáló vagy kettős rendeltetésű épületek sorakoztak, a gazdasági épületek java a majorság központjába, a pusztára került. A kor higiénés viszonyairól árulkodik, hogy a gazdasági udvarra kerültek olyan épületek is, amelyeknek mai fogalmaink szerint a lakóházban lett volna a helye. Döry Miklós 32 szobás kastélyában nem volt fürdő, helyette a kukoricagóré alá került a fürdőház. Hasonló volt a helyzet szinte valamennyi kúriánál, - feltéve ha egyáltalán volt fürdőjük. Kivételt Csapó Dániel már említett, Pollack által tervezett tengelici kúriája jelentett, ahol a lakóépületben rendezték be a fürdőt, sőt a vagyonleltárak által többnyire szemérmesen elhallgatott mellékhelyiséget is. Magától értetődő ez sem lehetett, nemeskéri Kiss Pál, Fiume későbbi kormányzója írja apósának, Csapó Dánielnek, hogy a miszlai háza melletti „retirádból" rossz szag árad, ki kellene pucoltatni. Megjegyzése egyúttal magyarázatul is szolgál, a fürdőt pedig valószínűleg azért száműzték a házból, mivel a kor technikai viszonyai között nem tudták a víz felmelegítését, majd elvezetését megoldani. A kúria udvarán azonban zömmel gazdasági épületek sorakoztak. Tengelicen a pusztai kúria típusához sorolható épület udvarán álltak az uradalmi személyzet lakóépületei, a tiszti lak, a számadó ház, kertész- és hajdúház, öregbéres- és béreslak, itt találjuk az istállókat, ólakat, a különféle tárolóhelyiségeket, a magtárat fölötte a kukoricagóréval, a szerszámos kamrát, a kocsifészert, a szénás pajtát továbbá a jégvermet. A regáléjogok gyakorlásához ide épült a kocsma és a malom, az önellátás jegyében a kovácsműhely, a faragóház, a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó présház, szérűskert, valamint feltehetőleg a gyapjú illetve a birkák mosására két terjedelmes mosóház. Az épületek fala többnyire tömött, néha vályog- vagy égetett tégla, zömmel nádtetővel. Néhány házat zsindely, a kovácsműhelyt - valószínűleg a tűzveszély miatt - cserép fedte. Csapó Dániel gazdasági udvara többé-kevésbé hű tükörképe a kúria másik, rejtett arcának. A felsoroltakon kívül olaj ütőt, szeszfőzdét, asztalos- és bognárműhelyt, boltot, mészárszéket, téglaégetőt találunk egyes gazdaságokban. A kisebb ménest tartó Döry Miklós és Bezerédj István homokkal leszórt lovasiskolát is berendezett. A nagyszámú állat tartásának kellemetlen velejárójaként egész évben itt halmozódott fel a trágya, melyet azután késő ősszel, télen hordtak ki a határba.

42 A felsoroltak együttesen épületek tucatjait jelentették, melyek száma kisebb falvakéval vetekedett, de a kúria sem szerkezetileg, sem funkcionálisan nem emlékeztetett rájuk. Centrális elrendezés, specializáltság jellemezte, szemben a falvak házainak térbeli és funkcionális párhuzamosságával, hierarchizáltság, szemben a paraszti világ elvi egyenlőségével. Létezésének értelmét a fókuszában álló kúria adta. A korai építésű nemesi lakóházak reprezentatív jellege ellenére építőanyagául jórészt ugyanúgy a vályogilletve a döngölt fal szolgált, mint a puszta egyéb épületeinél, vagy akár a parasztházaknál. Az idők multával azonban kettős változás következett be: a házak mérete - mindenesetre a birtokok zsugorodásánál kisebb mértékben - csökkenni kezdett, egyidejűleg a vályogot fokozatosan az égetett tégla váltotta fel. Id. Dőry Mihály négy felnőtt kort megért fia közül minden bizonnyal a legifjabb, Mihály örökölte a család kúriáját. Erre utal az előző generáció vagyoni helyzetéhez szabott méret (27 x 5 öl 3 láb), de az építés módja is: az alap tégla, a falak döngöltek. A közel egy generációval idősebb fivér, Sándor elsőként hagyta ott a családi fészket, s feltehetőleg valamikor az 1820-as években építtetett magának saját otthont. Ennek mérete már valamelyest szerényebb (20 x 5 öl), ám anyaga tégla volt. ~ Alapterületben, anyagban a kettő közötti átmenetet képez Dőry Gábor Szentgál pusztai kúriája (22 x 6 öl), falai részben kőből (valószínűleg tégla értendő alatta), részben vályogból készültek. Dőry Ádám Paradicsom pusztai hivalkodó kastélyát Lajos örökölte, az 1811-ben született Elek Szentandrás pusztai háza az 1848 előtti kúriaépítési hullám utolsó szakaszában készülhetett, mérete minden korábbinál szerényebb (14 x 5 öl), építőanyaga részben tégla, TMLPTSZVII. 11/1822; 337/1864; 188/1857. SZENTES 1991,3-9. TML CSCSI Kiss Pál levele Csapó Dánielnek 1827. november 16. SZENTES 1991,29-31. TML BCSI Bezerédj István levele szüleinek 1818. november 7., PTSZ VII. 141/1855; 188/1857; 114/1860; 11/1862; 174/1863. TML PTSZ VII. 279/1856; III. 107/1855. TMLPTSZVII. 114/1860. 304