Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 26. (Szekszárd, 2004)
Lovas Csilla: A Garay-kultusz
Cikke megbolygatta a város közvéleményét voltak, akik a szoborállítás mellett kardoskodtak, voltak akik az összegyűlt tőkét (5352 frt) egy jótékony célú alapítványra szánták, mely a Garay-család tanuló rokonait, illetve más szegény szekszárdi tanulókat segélyezné. A lapban azonban a szoborállítás mellett érvelő cikksorozat jelent meg. Kenézy Csatár: Szobrot a költőnek c. írásában" egy mellszobor felállítása mellett érvelt és indítványozta, hogy tegyenek közzé a fővárosi és vidéki sajtóban felhívást a szobor támogatására. Ezentúl a Tolnamegyei Közlöny majdnem minden számában tudósított a Garay-szobor ügyéről. Ugyanekkor azonban a kaszinó közgyűlésén 51 az elnök beterjesztette a választmány javaslatát mely az összegyűlt pénzt az alapítványra kívánta fordítani. Boda Vilmos lapszerkesztő, Garay Antal, Papé Gyula, Fördös Vilmos, Kenézy Csatár a szobor mellett foglaltak állást és meggyőzték a közönséget és megalakították a szoborbizottságot. Kenézy lelkes felhívást intézett a Tolnavármegye közönségéhez, melynek hatására már az egész vármegye lelkesülni kezdett a szoborért. Megindultak az adakozások, a lap külön rovatot nyitott a befolyó összegek közzétételére. Csapó Vilmos pályadíjat tűzött ki Garay életrajzának megírására. 7. kép: Garay János szülőháza Szekszárdon Háry Ferenc rajza 1872. (WMM Irodalmi gyűjtemény) 1880-ban Várkonyi Endre bölcsészhallgató, a későbbi piarista tanár kezdeményezte a költő szülőházának emléktáblával való megjelölését. Péchy József tolnai prépost, Garay egykori pécsi tanulótársa, magára vállalta az emléktábla költségeit. A szoborbizottság nekilátott egy nagyszabású ünnepség előkészítéshez. A Tolnamegyei Közlöny lelkesen közölte a helyi és vidéki poéták emléktáblához „gyártott" feliratait. Végül a kezdeményező és két lelkes fiatal Száz Károlyhoz fordult a felirat elkészítéséért. 2 Az emléktábla avatását 1881. szeptember 4.-én összekötötték a helyi dalárda- és tűzoltó-egylet zászlószentelési ünnepségével. Képviseltette magát az Akadémia, a Kisfal udy-társaság, a Petőfi-társaság, az írók és művészek köre, és a fővárosi sajtó is jelen volt. Ekkor hirdették ki a város határozatát, melyben a költő szülőháza előtti teret Garay térnek nevezték el. Az irodalmi társulatok nevében Gyulai Pál tartott szónoklatot. Befejezésül a dalárdák a Szózatot énekelték. Az ünnepség zászlószenteléssel, közebéddel, tűzoltógyakorlattal és dalestéllyel folytatódott és táncvigalommal zárult. A helyi lapok terjedelmes cikkekben számoltak be az előkészületekről és külön számok tudósítottak a nap eseményeiről. Kramer ' Tolnamegyei Közlöny 1879. aug. 17. 33. sz. 51 1879. szept. 21-én A három változatból kettő soraiból született meg a végleges megoldás: Jtt született Garay; fészkéből itt kelé szárnyra, /Könnyű pacsirta gyanánt égbe röpíti dalát, / Hallja egész ország, örömében reszket a fészek, / Mert dala honszeretet, mert dala hő szerelem!" 32
