Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 25. (Szekszárd, 2003)
Karácsony Molnár Erika: A karácsonyi ünnepkör szokásai Gyimesben
Karácsony Molnár Erika A karácsonyi ünnepkör szokásai Gyimesben Tanulmányom bevezető részében röviden írok Gyimesről, ezt követően három gyimesi település: Kostelek, Gyepece, Magyare s ügés római katolikus lakosságának jeles napi, ünnepi szokásai közül a karácsonyi ünnepkört vizsgálom. Több generációt megkérdezve a már csak emlékezetben élő szokásokat is megpróbálom ismertetni. A terepmunka 2002 és 2003 nyarán történte Gyimes elhelyezkedése, a lakosság betelepülése, összetétele és foglalkozása A gyimesi csángók a Csíki havasokból Moldvába futó Tatros folyó völgyében a Gyimesi-szorosban élő magyarok. Mintegy 1000 m magasságban találjuk meg telepeiket, legnagyobb településeik Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok, és Gyimesbükk. A folyó néhány száz méter széles, 30 km hosszú fővölgyében és annak mellékágaiban, az ún. patakokban, szétszórt házcsoportokban élnek a lakosok. Területük eredetileg öt szomszédos csíki székely község tulajdona volt. Idetartozik a vizsgált három kisebb település: Kostelek, Magyarcsügés, és Gyepece." A gyimesi csángók a 17. századtól kezdték legelőbérletként benépesíteni mai lakóhelyüket. Orbán Balázs megállapítása szerint a 18. század végéig e terület lakatlan volt. Egy Tankó nevű család települt le elsőnek. 1870 körül, később a lakosok számát 4000-re becsülték, de mivel minden családban bőséges volt a gyermekáldás, erőteljesen gyarapodtak. A letelepülés okairól Orbán Balázs így ír: „...az első odatelepülő jólléte, a székely előtt oly kedvenc havasias élet, s már elszigeteltségüknél fogva is szabadabb és függetlenebb lét, mindinkább vonzotta és vonzza oda a székelyt, s Csík falvai túlnépesedésének szegényebb része olyan nagy mértékben húzódik ide, hogy völgyekben is, hol e században [19. század] alig volt egy-két ház, most már [1869] 50-60 lak emelkedik. Minden ily kis falu új meg új gyarmatokat bocsát ki, melyek mind több tért fognak fel a vadon új irtványaiban; ekként évről évre szaporodik a népesség a betelepülők sokasága által, ...mely oly nagy, hogy az utóbbi tíz év alatt csak a 2361 lelket számláló Gyimesloki egyházközösségben évenkint 40 -74 egyénnel szaporodott a népesség, ide nem értve az új települőket. " A Gyimesi-szoros lakossága nagyobb részben csíki székelyekből, kisebb részben moldvai magyarokból és románokból származik, ezt bizonyítja műveltségük sok eleme. Csak ez a magyar néprajzi csoport tudott olyan életmódot kialakítani, mellyel ezt a magasságot meghódította anélkül, hogy a román havasi pásztorok életformáját átvette volna. Csekély termőföldjük miatt főfoglalkozásuk a havasi állattenyésztés és a fakitermelés. Az állatokat a Havasokban levő nyári és őszi szállásokon tartották, télen, havasi szénán teleltették. A csángók marhákat, lovakat tartottak, és kevés juhot. A gyimesi csángók juhainak híres gyapjáért nem kellett vevő után járni, mert helybe mentek, és az átlagnál magasabb árat fizettek érte. A ház körüli kertekben elsősorban burgonyát (pityókát), zöldséget termesztettek. A zab, a rozs és az árpa nemigen ért be a zord klímájú határban. Ezen kívül erdei munkával, fuvarral és idegenben végzett idénymunkával keresték kenyerüket és számos telepesrajt bocsátva ki magukból. Székelyföldön sokfelé gyimesiek a pásztorok. Szinte napjainkig mindenben önellátásra törekedtek, maguk építették fel házaikat, szállásaikat, készítették bútoraikat, házi eszközeiket, teljes testi és agyi ruházatukat. A népi kultúra zárt helyzete folytán a székely paraszti műveltség archaikus rétegeit őrizték meg." 1 Gyűjtőútjaim során megkezdtem az ortodox hitre áttért gyimesi csángók, szokásainak átvizsgálását is, de egyrészt ez jelen tanulmány kereteit meghaladná, másrészt további terepmunka szükséges ahhoz, hogy az ide vonatkozó kutatást befejezzem. 2 2002-ben két főiskolai hallgató Kéncr Orsolya és Schimmer Roberta is segítségemre volt a néprajzi gyűjtőmunkában. 3 KOSA 1982,11.362 4 ORBÁN 1869,11.78. 5 ANDRÁSFALVY é. n. 115-116; BALASSA 1989. 182-187; KOSA 1979, 2. 362. 95
