Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 23. (Szekszárd, 2001)
Bálint Marianna: Környezetrekonstrukciós kísérletek a Duna-Tisza köz déli részén
A kistáj területén térképezett Árpád-kori régészeti lelőhelyeket a terület egykori vízhálózatát ábrázoló térképen rögzítettük. A vízrajzi alaptérkép elkészítéséhez felhasználtuk a régészeti lelőhelyeket tartalmazó topográfiai térképeket. A topográfiai térképekre rávetítettük a részletes talajtérképek eredményeit. Azon a területen, ahol nem áll rendelkezésünkre a M=l:10 000 méretarányú genetikai talajtérkép, Kreybig Lajos a század elején készített térképeinek adatait használtuk fel 9 . A kapott eredményeket a területről készült légifotókkal hasonlítottuk össze, valamint a katonai felmérések kéziratos térképeire is ráillesztettük az adatokat. A különböző típusú forrásanyagok összedolgozása során rajzolódtak ki az egykoron vízzel borított területek. A területen folytatott régészeti terepbejárások során nagy számú Árpád-kori lelőhelyet ismertünk meg. A lelőhelyek nagy száma azt a régészeti problémát veti fel, hogy ezen a területen hasonló településhálózattal számolhatunk, mint az ország más, jó természeti viszonyokkal rendelkező vidékén. A lelőhelyek között elkülöníthetők a szállás/tanyajellegű lelőhelyek, illetve a laza szerkezetű falutelepülésre utaló lelőhelyek. Az elkülönítés a lelőhelyek kiterjedése és a gyűjtött leletanyag mennyisége alapján történik. A régészeti lelőhelyek egységes szempontrendszer alapján felállított katalógusba kerülnek, amelyben szerepel a lelőhely rövid földrajzi leírása, kiterjedésének meghatározása, a gyűjtött leletanyag intenzitásának megjelölése. Ahol lehetőségem volt ott a lelőhelyek intenzitásának meghatározásához az egyes lelőhelyeken gyűjtött kerámiatöredékek számát is felhasználtam. A régészeti terepbejárás olyan olcsó módszernek tekinthető, amely megfelelő adatokkal tud szolgálni egy terület településhálózatáról, ha ásatásra nincs lehetőség. A területen az eddigi terepbejárások során 326 Árpád-kori lelőhelyet sikerült térképezni. Ezek 33%-a laza szerkezetű falutelepülés, amelyekből kb. 30 falutelepülést lehet rekonstruálni a területre. A 3. és 4. kép szemléltet egy-egy példát a rögzített lelőhelyek alapján feltételezhető falutelepülések topográfiai helyzetére és szerkezetére vonatkozóan . A 9 A térkép felhasználásáért az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet munkatársainak tartozom köszönettel. 10 Az adatbázis szerkezetének bemutatására a térképen ábrázolt lelőhelyek leírását közlöm. ÁSOTTHALOM 13.* A lelőhely a belterülettől délre, a Baromjárásnak nevezett terület északi szélén az 1109. számú Gardi tanyához tartozó földterületen található. Árpád-kori templom alapját rejti magában a lelőhely, valamint a templom körüli temetőt is. ÁSOTTHALOM 14. D A lelőhely a falutól délkeletre, a régi Kőröséri iskolánál található, a Baromjárásnak nevezett terület déli széle mentén. A lelőhely hosszan húzódik észak-déli irányban, kiterjedése 700-450x300 méter, de az Árpád-kori leletanyag csak a terület északi részére korlátozódik. ÁSOTTHALOM 34. O A lelőhely a falu délkeleti határában található, az egykori Bérci-tó délnyugati partján. 50x50 méter kiterjedésű területen szórványos Árpád-kori kerámia. ÁSOTTHALOM 35.D A lelőhely a lakott területtől délre a 13-as lelőhely szomszédságában található, egy nagy kiterjedésű, északnyugat-délkelet irányú semlyék északi partján, 100x500 méteres területen, nagy mennyiségű jellegzetes Árpád-kori leletanyag. ÁSOTTHALOM 36.D A lelőhely a falu belterületétől délnyugatra, az új Kőröséri iskolánál található, egy nagy kiterjedésű északnyugat-délkelet irányú semlyék északi partján, 100x150 méteres területen, közepes mennyiségű jellegzetes Árpád-kori leletanyag. ÁSOTTHALOM 37.D A lelőhely a belterülettől délnyugatra, a Kissori út déli oldalán, egy nagy kiterjedésű, északnyugat-délkelet irányú semlyék északi partján, 100x500 méteres kiterjedésű területen, nagy mennyiségű Árpád-kori kerámiaanyag. ÁSOTTHALOM 38.D A lelőhely a lakott területtől délre, a Kőrösalja-dűlőben található, a Baromjárásnak nevezett, egykoron vízjárta terület nyugati szélén, 60-100x380 méteres területen közepes mennyiségű jellegzetes Árpád-kori kerámiatöredék. ÁSOTTHALOM 39.D A lelőhely a belterülettől délre, a Kőröséri-dűlőben, a Gardi tanyától délre található, a Baromjárásnak nevezett terület nyugati szélén. 100x70 méteres területen nagy mennyiségű jellegzetes Árpád-kori leletanyag. ÁSOTTHALOM 40. O A lelőhely a falu délkeleti határában található, a ma Baromjárásnak nevezett, egykori vízjárta terület nyugati partján. 70x80 méter kiterjedésű területen más korszak mellett szórványos Árpád-kori kerámia. ÁSOTTHALOM 15.* 346
