Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 23. (Szekszárd, 2001)

S. Perémi Ágota: Ajka – volt téglagyár késő avar kori sírjai

Az 1988/4. sírban nyugvó nő ruházatát szintén vas csatos öv fogta össze és talán erre volt felerősítve az orsógombot őrző tarsoly, valamint a tűtartó. A leletek elhelyezkedéséből úgy tűnik, hogy a második vas csatos övet a késsel és karikával csak a temetéskor helyezték az elhunyt mellé/alá.

116 Érem Az 197l-es szórványok között volt egy átfúrt, teljesen kopott római kori érem. A leletek gyűjtője, Gyurman azt írja, hogy eredetileg vas rögben volt. Ennek ma már semmi nyomát nem találjuk a tárgyon. A hasonló, átfúrt darabokat általában gyöngyök között találják, vagyis inkább ékszerként viselt tárgyakról van szó.

117 Úgy tűnik tehát, hogy nem sírobolusként került a sírba, mint többek közt a zamárdi temető jó néhány temetkezése esetében ez bizonyosnak látszik.

118 Férfi sírok leletei Fülbevaló Az ajkai férfi sírokban nem ritka mellékletek, mindazok ellenére, hogy erre vonatkozó adataink csak a hiteles sírok alapján van. 1927/1. sírban állítólag 2 db; 1927/5. sírban 1 db, a jobb oldalon, 1927/10. sírban állítólag 2 db, (ma 1 db); 1998/2. sírban 2 db, (elkallódott). Mindegyik bronzból készült, kerek átmetszeni Különösebb keltező értéke nincs. Övveret A különböző időpontokban előkerült övdíszek közül csak egy övgaraitúra ismert. 1923-ban egy öntött, propeller alakú övforgó került a múzeum gyűjteményébe. Elsősorban indadíszes, késő avar kori övgarnitúrákból ismert.

U9 Az 1927/5. sírban talált téglalap alakú, középen négyszögletesen kivágott vas övveret a közép és késő avar korban általános, hasonló, bronz lemezből kivágott veretek utánzata. Az övre a dísz négy sarkában levő szegek segítségével erősítették fel. Az 1927/ 10. sírból került elő eddig az egyetlen teljesnek mondható övgarnitúra. A téglalap alakú vas csattal összefogott öv bronz lemezből kivágott, téglalap alakú övveretekből, téglalap alakú lyukvédőkből, a díszítetlen (?) nagy szíjvégből és három, préselt indadíszes kis szíjvégből álló övdíszei a késő avar kor elejére keltezhetők („átmenti" jellegű") A sírleírásból úgy tűnik, mintha az övet fordítva vagy inkább lecsatolva helyezték az elhunyt mellé. így kerülhetett a „bogozó" az alsó bordákra, keresztbe.

120 Az 1988/3. sírban tarsolyban őrzött nagy szíj vég töredéke került elő. Az 1998/2. sírban állítólag nagyszíj vég látott napvilágot a jobb oldali medencecsontoknál. Elveszett. „Bogozó" Az 1927/10. sírból, az övveretek közeléből, a jobb alsó bordacsontokon keresztbe került elő a „bogozónak" tartott csont tárgy. Éppen pont-kör díszítése kapcsán említi meg Fettich Nándor mind a tárgyat, mind ennek kapcsán közli a 10. sír anyagát. A tárgy rendeltetése még ma sem tisztázott. Korábbi elképzelések szerint az íj felajzásánál használták.

121 Bár sírunkban íjcsontok nem kerültek elő, minden esetre a 10. sírban nyugvó férfi harcos voltára utal az A rendellenes helyen előkerülő kések kapcsán lásd TOMKA1972, 69, 71. GEDAI1981, 83. BÁRDOS 1985, 14, 31, jegyzet. Az övforgók használatához KISS 1998, 463, 10-11. kép. A nagy szíjvég helyzetéről csak az derül ki, hogy a jobb alkarcsontok alatt volt. A kis szíjvégek közül egy, valamint a lyukvédők a jobb oldali medencecsont fölött voltak. A másik kettő a jobb, illetve a bal alkarcsontok belső oldalán. Irányuk nem derül ki. Fettich véretekkel kapcsolatos megállapításait lásd FETTICH 1951, 70. CSALLÁNY 1939, 29. 180