Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 13. (Szekszárd, 1993)

Solymár Imre: „Ez itt a magyar romantika meseföldje” – A Völgység, mint irodalmi táj

228. Tamás Menyhért: i. m. 1985. 51., 95., 50. 229. Uo., 136., 97., 142. 230. Tamás Menyhért: i. m. 1986. 122., 33-34. 231. Uo.,7. 232. Uo.,9. 233. Uo.,120. 234. Garay Nepomuk: Csatár. Hőskölteményi rajzolat. Trattner-Károlyi nyomatása, Pesten, 1834. 105. 235. Tamás Menyhért: i. m. 1985. 51. 236. Wirth József: A lengyeli internálótábor. In: Hambuch Vendel szerk.: i. m. 1988. II. kötet, 229-234., - László Péter: Népességcsere Bonyhádon 1944-1948-ban. In: Bábel Ernő - László Péter szerk.: i. m. 1987. 163-213. 237. Illés Sándor: i. m. 1988. 335. 238. A Karácsony Sándor irodalmi névadás nem véletlen. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az egyik tanár neve Wosinszky, a világhírű régész neve után, aki lengyeli plébános korában találta meg a lengyeli őstelepet. 239. Czakó Gábor: Iskolavár. Regény, Szépirodalmi Kk., 1976. 61. 240. Uo.,30. 241. Zentai János: Baranya megye magyar néprajzi csoportjai. Dunántúli Dolgozatok (D) néprajzi sorozat, 1. Pécs, 1979. Különlenyomat az Ethnographia LXXXIX. (1978), 5-43. oldaláról. A völgységi csoporthoz sorolja Baranyából Magyaregregyet, Kárászt, Vékényt, Szászvárt, Császtát és Mázát. Lásd: 34. p. - A történeti Vögységről: Solymár Imre: i. m. 1987. 9-37. 242. Náray Antal: i. m. 1824. a II. kötet végén! 243. Sugár István: Bornemissza Gergely deák élete. Kiadja a Dobó István Vármúzeum, Eger, 1984. (Studia Agriensia, 4.) 8-10., - Z. Szálai Sándor: Gárdonyi Géza alkotásai és vallomásai tükrében. Szépirodalmi Kk., Bp., 1977. 146., - Tüskés Tibor: i. m. 1958. 59. 244. Gárdonyi Géza: Egri csillagok. Móra Ferenc Kk., Bp., 1954. 4-5., 11., 3. 245. Uo.é, 1954. 84. 246. Nagy Sándor: Gárdonyi Géza történelmi regényeiről. In: Nagy Andor szerk.: Emlékkönyv Gárdonyi Géza születésének 100. érfordulójára. Eger, 1963. 75-104. Idézi a 84. oldalon. 247. Ma: Janya-puszta, Sióagárdtól északra, Tolna megyében. 248. Thúry József: Török történetírók. Kiadja a MTA. Athenaeum r. társulat könyvnyomdája, Bp., 1896. II. kötet, 341-342. 249. Solymár Imre: Változó vizek - változó víznevek. Adalékok a Völgységi-patak névélettanához. Névtani Értesítő, 9. szám, Bp., 1984. 19-23. 250. A demarkációs vonalról: Szűts Emil: i. m. 1991. 251. Dénes Gizella: Magyar advent. Kis legenda. In: Dénes Gizella: Mecseki csend. Elbeszélések. Dombóvári Nyomda és Papírkereskedés Rt. nyomása, Dombóvár, 1920. 43-47. 252. Dénes Gizella: Asszonyok a hegyek között. Singer-Wolfner kiadása, 1934. (Magyar Regények, 40.) 253. Uo., 79-81. 254. Uo., IX. fejezet! 255. Dénes Gizella: i. m. 1943. 239., 266. 256. Uo.,443. 257. Uo., XI. fejezet! 444-472. 258. Uo., 98-99. 259. Dénes Gizella: Hajnali szép csillag. In: Dénes Gizella: Szép koszorú. Regényes elbeszélések. Régi magyar búcsújáróhelyekről. A Szent István Társulat kiadása, Bp., é. n. 156-170. 260. Szenthelyi-Molnár István - Mauks Márta: i. m. 1988. 78-79. 261. Hal Pál: A magyaregregyi szentkút. Pécs sz. kir. város Majorossy Imre múzeumának értesítője, 1942.65-74. 262. Talpassy Tibor: i. m. 1945., - Hajdú D. Dénes: i. m. 1986. 263. Lőrincz Imre: A bukovinai Istensegítstől a Völgységi Majosig. Magvető Kk., Bp., 1986. 264. Mészáros Sándor: i. m. 1987. 265. Tolnai Lajos: i. m. 1942. 24. 266. Dénes Gizella: A hegyek hercegnője. A Szent István Társulat kiadása, Bp., é. n. 267. A kérdés gazdag irodalmából csak néhányat emelek ki: Malcomes Béla: Szent István unokája. Szent Margit Skócia királynéja magyar származása és magyarországi szülőhelye. Stephaneum nyomda rt., Bp., 1938., Győrffy Görgy: Tanulmányok a magyar állam eredetéről. Akadémiai Kiadó, Bp., 1959. 90-91., Vajay Szabolcs: Géza nagyfejedelem és családja. In: Kralovánszky Alán szerk.: Székesfehérvár évszázadai, 1., Székesfehérvár, 1967. 88., - Papp László: Rékavár és 1963. évi felderítő ásatása. Pécs, 1967 (A Janus Pannonius Múzeum Füzetei, 12.) 353