Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 16. (Szekszárd, 1991)

A kb. azonos nagyságú földvári és dombóvári járásban mutatkozó több mint háromszoros különbség az Esterházy uradalmak nyomasztó jelenlétéről tanúsko­dik. Kiugróan magas volt néhány településen a nemesség lélekszáma: Dunaszentgyörgy Paks: Dunaföldvár: Szekszárd: Némedi: Nagyszokoly: E hat településen élt a megye nemességének több mint fele, s döntő szerepük volt a reformkorban felélénkülő választási csatározásokban. A Tolna megyébe betelepülő nemesi családok közül egyedül a Paksy család leányági leszármazottai, a br. Száraz és Daróczy családok voltak már a török hó­doltság előtt is megyei birtokosok. 21 Minden egyéb család más vidékről került a szabad vadászterületté váló megyébe. A 70 tisztázható eredetű család 22 közül 8-8 származik Vas és Trencsén, 5-5 Turóc, Zala, Győr, 4-4 Nyitra, Sopron, 3-3 Bars, Pozsony, Zemplén megyéből, vagyis döntően a török hódoltság által nem érintett Ny-i, ÉNy-i peremterületekről. Mint már utaltunk rá, a betelepülő nemeseknek csupán kisebb hányada, kb. 30°/o-a volt birtokos nemes. A többi újonnan betelepülő megyében a birtokosok aránya - amennyiben az 1754-55-ös összeírás adatai megbízhatóak - 50% körül, vagy afelett volt. 23 A birtokos és armalista nemesség arányáról a későbbiekben csak elszórt adatokkal rendelkezünk. A völgységi járás 142 nemeséből 1847-ben 69 volt birtokos. 24 A birtokosok betelepülésének nagy hulláma a Rákóczi-szabadságharc bukása után kezdődött. 1713-1730 között 12 birtokos család megjelenése mutatható ki, 1731-1790 között csupán 11 családé. 25 A birtokos családokra még fokozottabban igaz, hogy származási helyük a Dunántúl és a Felvidék nyugati fele: Komárom, Sopron, Vas, Zala, Győr, Sopron, illetve Nyitra, Pozsony, Turóc, Trencsén megye. 26 Az elsők között szerzett birtokot a Dőry család. Lipót császár 1701-ben Mo­naszterly Jánosnak, a rácok katonai vezetőjének adományozott egy 12 pusztából álló birtokot Tolna megyében: Pél, Kömöcsény, Tevel, Kisdorog, Kovácsi, Zom­ba, Kápolna, Szárazd, Patlan, Kajmád, Szentgál, Ladomány. Mivel irreguláris csaptait saját költségén vezette hadba, fegyverváltságot sem kellett fizetnie. Még ugyanebben az évben átengedte birtoka felét Dőry Lászlónak. Dőry, egy kisebb birtokkal rendelkező Sopron megyei család sarja ágens volt az udvari haditanács­nál. Jó udvari kapcsolatai voltak, pénzzel is rendelkezett, ám jogcíme nem volt bir­tokadományra. Kapcsolataival, pénzével segítette Monaszterlyt az adománybirtok megszerzésében, s ennek fejében engedte át Monaszterly a felét Dőrynek. 1720-ban a Dőry család és Monaszterly özvegye között megtörtént az addig osztatlan birtok felosztása. A Dőryek kapták Zombát, Tevéit, Kisdorogot, Szent­gált. A Monaszterly családé lett Kajmád, Kápolna, Patlan, Pusztapél, Kovácsi. To­388 fő 213 fő 212 fő 173 fő 112 fő 112 fő :

Next

/
Oldalképek
Tartalom