Vadas Ferenc (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 12. (Szekszárd, 1984)
Nagy Gyula: Zsúpcséplés Zombán
6 Zsúpkazal rakása: A zsúpkazal rakását Kelemen Györgynél figyeltem meg. A zsúpkévékből négy erős karó közé kazlat raktak. (Azért nem a padlásra rakták, mert a macska a szabadbanjobban ki tudta lesni az egeret.) A kazal alját szalmával jól kibélelték. Vasvillával raktak és jól megtaposták. Olyan szélesre rakták a szalmát, mint amilyen hosszú a kéve. Miután a kazal egy kis lejtőre került, azért az első sorban a kévének feltétlenül a töves fele volt kívül, különben könnyen lecsúszhatott volna. A kévéket szorosan egymás mellé rakták, rakás közben megigazították és megtaposták őket. A második sorban a kévék fordítva kerültek egymás mellé, úgy, hogy a második sor töve beljebb állt, mint az első sor kalásza, a második sor kalásza pedig kijjebb állt, mint az első soré. így az eső nem érte a tövét. A harmadik sortól kezdve mindkét felől a kévéket egy rozsnyalábbal a rúdhoz kötötték. A megrakott kazalt éppen úgy tetejéztéklè' szalmával, mint a szalmakazalt szokták. Vasvillával tetéztek Végül szalmakötéllel lekötötték és téglával lehúzatták. Steiner Jánosnál a kicsépelt kötélnek való szalmát, a zsúpot a padlásra tették, s akkor készítettek belőle kötelet, amikor télen ráértek. Az elkészült köteleket is bekötötték. Három csomó, (három keresztrevaló) kötél (42 db került egy kévébe. Használat előtt meglocsolták. Rostálás: A szem vékonyát kórósöprüvel összesöpörték, a vastagát pedig kisgereblye hátával halomra összetolták A nagyja feltolása után az elmaradt szemeket söprűvel felsöpörték. A halom mellé ponyvát terítettek és rátették a rostát. Egy ember a szalmavékával (kosárral) fólöntötte a szemet a kézzel hajtott gyári nagyrostára. Egy másik egyenletesen étette a felöntött rozsot. Egy lány hajtotta és egy asszony szénvonóval elhúzta a tiszta szemet. A rosta alá a másodrendű, s az egyik oldalra a harmadrendű szem hullott, egy-egy kosárba. A tiszta rozsot szakajtóval szedték zsákba. Ha mégegyszer leeresztették, akkor tisztább lett. A porral összekevert szemet kézirostával rostálták és szelelték Akinek nem volt nagyrostája, az kézirostával (búzarostával) átrostálta és szelelte. Szokás volt - különösen, ha a cséplésnél segítség is volt - bort iszogatni. A segítség természetesen a ház népével ebédelt. A zsúpcséplés általában csak egy napig tart. Abércséplőnek egy nyolcados (12 kg) rozsot, egy kevés zsúpot és teljes ellátást adtak. Adatközlők: Kelemen György, Zomba, Alkotmány (volt Bársony) utca 47; Steiger János, József Attila utca 44; és Szabó Pál, József Attila utca 56 szám. Az adatközlőknek hálás köszönetet mondok. 328
