Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 10-11. (Szekszárd, 1982)
Szilágyi Miklós: Régészeti leletek és leletmentések híre a szekszárdi újságokban (1897–1910)
13. Sióagárd-Gencs-puszta Gencs-pusztán, Horváth Márton sióagárdi lakos területén, egy magasan emelkedő részen szőlő alá forgattak, s miután értesítették, Wosinsky a helyszínen „kőkori telepet állapított meg. A mostani felszíntől mintegy 1 1/2 öl mélyen teljesen vízszintes irányban lesimított, erősen keményre égetett tűzpadok vannak, melyeken edényeket, állati csontmaradványokat, munkált nagy agancsokat, csonteszközöket, kőbaltákat és agyagból készített, átfúrt kemény tüzkúpokat és hálónehezékeket találtak. A forgatók ezen tárgyakat szétszórták a felszínen. Úgy látszik, hogy ez a hely ősembereknek hosszú időkig tartózkodó helyük volt, mert Wosinsky a magaslat kerületét körüljárva egy helyen peremes római téglák darabjait is megtalálta, tehát a kőkortól a római korig lakták e területet". Még újabb leletek is remélhetők. {Közérdek, 1905. febr. 18./5.) 14. Szekszárd-Újvárosi temető Az újvárosi temetőben sírásás közben „több kőkorszaki edénytöredéket" találtak. Wosinsky tervezi ennek a „3000 év előtti sírmezőnek" a felásását, mert szerinte „a híres lengyeli kőkorszakbeli leletekhez hasonló, vagy talán még azoknál is régibb, őskori kultúra maradványai fognak feltárulni". (Tolnavármegye, 1903. márc. 2975.) 15. Szekszárd-Csótányi völgy A völgy mélyétől 200 méterre feljebb, Vesztergombi Antal szőlőjében, forgatás közben „egy nagy urna temetőt tártak fel", s miután értesítették a múzeumot, megállapították a következőket: „tisztán kivehetők voltak a hullaégetési fészkek, melyekben hamu között egész hosszában megmaradt hófehérre égett emberi csontok mellett szebbnél szebb s kitűnően conservait mészbetétes edények egész rakása, bronz spirálisok, gyűrűk s bronztőrök találtattak". A leletek egy részét megvásárolta a múzeum. (A tol na vármegyei múzeum-bizottság 1900. évi jelentése.) 16. Szekszárd Gesztenyésen Bodri László szőlőjében forgatáskor „számos mészbetétes edényekre találtak", ezek közül 14 darabot kínáltak megvételre Wosinsky Mórnak, aki - mert az edények „gyögyörű szépek" - megvásárolta a múzeumnak. Valószínű, hogy „ezek lelőhelyén bronz tárgyak is voltak, de ezeket az árusítók nem adták el." - A kopaszhegyi községi területen, melyet Horváth József bérel, szintén találtak „egy mészbetétes edényt". - Adler N. János Kossuth Lajos utcai háza végében lévő szőlőterületről is „egy mészbetétes edény került a felszínre". (Tolnavármegye, 1900. dec. 2373.) - A baranyavölgyi szőlőkben, Maieta Mihály területén „mészbetétes edény került elő". - Bors Györgynek az újvárosi újtemető mellett lévő szőlőjében „bronzkori urnasírokra akadtak edények és csontmaradványokkal". (Tolnavármegye, 1901. jan. 673.) 17. Szekszárd-Csatár A „Baloghfa" mellett, Víg János szőlőhegyi lakos háza előtti agyaggödörből bronzkori mészbetétes edények kerültek elő, melyeket a bennük talált bronz tárgyakkal együtt a múzeumnak ajándékozta a tulajdonos. (Tolnavármegye múzeumbizottságának 1904. évi jelentése. Szekszárd, 1905. 6.) 18. Szekszárd-Kajmád-puszta, Cukorhegyi dűlő Az Iphigenia-majortól nem messze azért kezdett Wosinsky próbaásatást, hogy megállapítsa: „vájjon nem terjed-e ezen birtoktestre is a közvetlen közelben fekvő Apáti pusztai nagy kelta sírmező", melynek leleteita „Tolnavármegye történeté"-ben közölte. Az eredmény: „még egy lovas sír, melyből kelta edények, feltűnő nagy vaskések és bronz lábkarikák kerültek elő. Egy másik feldúlt sírban elrozsdásodott fegyverdarabok voltak. E két síron túl csak néhány elszórt kelta edénytöredék s egy bronz fibula találtatott". (A Tolnavármegyei múzeum-bizottság 1900. évi jelentése.) 19. Szekszárd-Gulyásvölgy Török Ádám szőlőjében, forgatás alkalmával „egy igen szép urna, nagy kelta kés, bronz karperec és ezüst gyűrűk kerültek elő, s a tárgyakat megvételre felajánlották a múzeumnak.(7b/wavá/7Wí , gyé > , 1901. jan. 673.) 20. Szekszárd-Rózsamál-dülö Maléta Mihály szőlőjében forgatási munkák közben kelta leleteket találtak; a lelőhely az Újváros végén, a temető szomszédságában van. „Egy nagyobb urna és több edény került a felszínre." (A tolnavármegyei múzeum-bizottság 1900. évi jelentése) 21. Szekszárd-Hosszú völgy Ugyancsak kelta leleteket találtak Nits István szőlőjében; a lelőhely a Jobb-Remete völgyből északra vonuló Hosszú-völgy. (A tolnavármegyei múzeum-bizottság 1900. évi jelentése). 22. Szentandrás-puszta Nagy László földbirtokos „20 drb részben bronz-, részben keltakori agyagedényt és egy keltakori bronz lánc darabjait" ajándékozta a múzeumnak. (Tolnavármegye, 1898. márc. 2075.) Lásd még: 23., 29. szám RÓMAI KOR 23. Báta Most kezdte kiásatni Wosinsky Mór „a régi bátai apátság alapfalait", azzal a céllal, hogy a „klastrom és templom alapfalainak területéről pontos mérnöki fölvételeket "készítenek, melyeket »Tolna vármegye történeté«-nek ezentúl megjelenő kötetében" akarnak reprodukálni. (A Kammerer Ernő tervezte kötet azonban soha sem készült el!) „Az 416
