Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 6-7. (Szekszárd, 1977)

Szilágyi Miklós: A szárított hal (Halkonzerválási módok a magyar halászok gyakorlatában)

Jankó János 1900. A magyar halászat eredete, 1—2. Budapest—

Leipzig, 1900. 1902. A balatonmelléki lakosság néprajza. Budapest, 1902. Jenéi Károly 1972. Iratok Fejér megye török hódoltságkori történetéhez. Fejér megyei Történeti Évkönyv, 6. Székesfehérvár, 171—210. Jókai Mór 1891. Tiszamenti élet. In: Az Osztrák—Magyar Monarchia írásban és Képben VII. (Magyarország II.) Budapest, 1891. 40—61. Karácsonyi János 1896. Békés vármegye története. Gyula, 1896. Károlyi László 1911. A Nagy-Károlyi Gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története, II. Budapest, 1911. Károlyi Zsigmond 1960. A vízhasznosítás, vízépítés és vízgazdálkodás története Magyarországon. Budapest, 1960. Katona Imre 1962. Sárköz. Budapest. 1965. Átmeneti bérmunkaformák. In: Szabó István (szerk.), A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában, 1848—1914. II. Budapest, 1965. 382—432. Kisbán Eszter 1969. A sertéshús tartósítása a paraszti háztartásban. Népi Kultúra — Népi Társadalom, Ilin. Budapest. 1969. 103—116. Kiss Géza 1937. Ormányság. Budapest, 1937. Kiss Géza—Keresztes Kálmán 1952. Ormánsági szótár. Budapest, 1952. Kiss Lajos 1943. A Nyírség halászata. Ethn. LIV (1943) 20—55. 1961. Régi Rétköz. Budapest, 1961. Kovács János 1895. Szegedi emlékek. Szeged, 1895. 1901. Szeged és népe. Szeged, 1901. Kovács Katalin 1929. Csongrád város a XVIII. században. Pécs, 1929. Kőváry László 1847. Erdélyország Statisztikája, I. Kolozsvár, 1847. Kulinyi Zsigmond 1901. Szeged új kora. A város újabb története (1879—1899) és leírása. Szeged, 1901. Lajos Árpád 1965. Borsodi fonó. Miskolc, 1965. Lehoczky Tivadar 1870. Thököly Imre, a „kurucz király", mint gazda. Századok IV. (1870) 3.88—400. 1894. Gazdasági viszonyok Thököly Imre fejedelem uradalmaiban 1684-ben. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, I. (1894) 146—163. Lukács Károly 1940. Fogas. Magyar Nyelv, XXXVI. (1940) 132—134. 1943. Fogas. Magyar Nyelv, XXXIX. (1943) 156—157. 1950. Pozsár. Magyar Nyelv, XLVI. (1950) 370—371. 1951. Tiszai hatás a balatoni halászatban. Ethn. LXII. (1951). 1953. Adatok a Fertő és a Rábaköz halászatának történetéhez. Ethn. LXIV. (1953) 282—290. Makkai László (szerk.) 1954. I. Rákóczi György birtokainak gazdasági iratai (1631—1648). Budapest, 1954. Maksay Ferenc (szerk.) 1959. Urbáriumok (XVI—XVII. század). Budapest, 1959. Mályusz Elemér 1919—1920. Turóczmegye vámhelyei és forgalma a középkorban. Századok, LIII—LIV (1919— 1920) 34—56. Meltzl Oszkár 1892. Az erdélyi szászok ipara és kereskedelme a XIV. és XV. században (II. közi.). Századok, XXVI (1892) 720—739. Merényi Lajos 1900 Az alsólendvai uradalmi személyzet járandósága 1705-ben. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, VII (1900) 369—370. Mikszáth Kálmán 1891. Szeged. In: Az Osztrák—Magyar Monarchia írásban és Képben VII. (Magyarország II.) Budapest, 1891. 481—504. Módy György 1966. Polgár és Szentmargita 1484—1612 között. A debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 1965. Debrecen, 1966. 131—144. Móricz Pál 1901. A régi áldott Tisza-folyó dicsérete. Halászat, ín. (1901. szept. 1.) 1. sz. 2—3. Munkácsi Bernát 1893. A magyar népies halászat műnyelve. Ethn. IV (1893) 165—208, 261—313. Nyárády Mihály 1938. A Rétköz régi halászata. Ethn. XLIX (1938) 156—174, 380—394. Nyíri Antal 1948. A kihaló szentesi víziélet néprajzi és népnyelvi maradványai. Szeged, 1948. Oppel Jenő 1908. Czegléd a török alatt. A Czeglédi M. Kir. Állami Főgimnázium Értesítője az 1907—1908. iskolai évről, IX (1908). Paládi-Kovács Attila 1972-1974. Szárított hús a pásztoroknál. In: Tanulmányok a Hortobágy néprajzához (Műveltség és Hagyomány, XV—XVI.) Debrecen. 175—187. 167