Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)

Régészet - TORMA ISTVÁN: Grad/hrad, zamek/zamok és származékaik a Kárpát-medencei helynévadásban (Várak, várhelyek, települések)

170 TORMA ISTVÁN Marossziget (Ostrov, Krassó-Szörény vm.): Gradina.

45 Novi Bánovce (Szerém vm.): Gradina: Római kori tábor maradványai.

46 Rakovac (Szerém vm.): Gradina, a dombói kolostor és vár helye.

47 Szurduk (Surduk, Szerém vm.): Gradina a római tábor helyének neve.

4

8 Zombor (Bács-Bodrog vm.): Gradinapuszta. Dudás Gyula a bácskai halmok melletti földvárról számolt be.

49 Határainkon belüli példák: Bácsalmás (Bács-Kiskun m.): „Gradina (:vár rom a németek Steinhügelnek nevezik ...Szóhagyomány szerint itt hajdan egy török váracs vagy kastély állott, minek ezen helyen még nagy mennyiségben található tégla- kő és vakolat darabok valamint némi árkolatok nyomai valószínűséget adnak."

50 Gara (Bács-Kiskun m.): Gradina, szántóföld.

5

1 Katymár (Bács-Kiskun m.): Gradina vagy Törökvár. Kőhegyi Mihály a madarasi törökkori vár maradványának tartotta.

5

2 A Duna mentén északabbra (Dunapentele, Csepel-sziget, Szentendre környéke) ismeretlen. Nem így a DélDunántúlon! Baranya megye déli részén és Somogy megyében a Dráva mentén fordul elő. Berzence (Somogy m.) Gradina: A Várdombnak, Várdomb aljának is nevezett meredek oldalú dombon állt a hagyomány szerint Zrínyi Miklós vára. A 15. századtól adatolható berzencei vár a törökkori végvári harcokban is szerepet játszott.

5' Háromfa (Somogy m.) Gradina: Késő középkori kis vár lehetett az árokkal körülvett téglalap alakú létesítmény.

5

4 (6. kép) Lippó (Baranya m.) Gradina: Egyéb nevei: Turske humke, Törökdomb, Schanzengipfel. A földvár a hagyomány szerint a török csapatok szálláshelye volt.

5

5 Nagyatád (Somogy m.): Gradina, Gradinai erdő, Gradinai sziget.

5

6 Fertőboz (Győr-Sopron m.) Gradina-hegy: Az őskori földvár nyugat-magyarországi horvátoktól kapta nevét. Szerkezetét Nováki Gyula tisztázta, feltárása rézkori és kora bronzkori leleteket eredményezett.

57 IGrádina, Grádinija: A román szavak jelentése: 'kert.' Gradinc: Gradyncz. 1437-ben és 1476-ban szerepel Valkó vármegyei helységek között.

58 Gradinszkó: A Gradina továbbképzett alakja, jelentése szintén várhely. A horvátországi plitvicai tavak közül az egyiket nevezik Gradinskónak. A mellette emelkedő Gradinán találhatók a Stari Grad Krcingrad nevű 14. századi vár maradványai.

5

9 A várhely nevének egyik változata átvonódott a tóra. Gradisa: Muravárhely (Gradisce, Vas vm.). 1365, 1366: Gradisa, Gradischya.

6

0 Az újkorban előbb Gradistya, majd Muravárhely. Gradiscak: A horvát Gradisce továbbképzett változata. Szentmargithegy (Gradiscak, Zala vm): Gradiscsák a 19. század végétől feltűnő házcsoport, majd falu neve. Hivatalosan megállapított magyar neve 1892-ben Várhegy volt.

6' 45 Miski 2001. Marosszigetnél. 46 DomaszewskiArchÉrtXIJ, 1892. 41. 47 Nagy Sándor: Dombó. Újvidék, 1974. 9. 48 Domaszewski ArchÉrt XII, 1892. 41. 49 ArchÉrt XXI11,1903. 275, 277. 50 Pesty Észak-Bácska 12,15. 51 Pesty Észak-Bácska 46. 52 In: Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1994. Kecskemét, 1995. 209-210. 53 Smfn 20/48., Magyar-Nováki 2005. 36-39. 54 Magyar-Nováki 2005. 57. old. 70. kép. 55 Bmfn 234/57-58. 56 Smfn 217/503, 513. 57 ArchÉrt 91, 1964. 250. 92, 1965, 231. 58 Csánki 11. 312. 59 Plese, Tatjana Várak, kastélyok, templomok VI, 2010, 2. 8-9. 60 Csánki 11. 751. 61 Gyalay 1997.1291.