Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)
Történelem - NÓGRÁDY ÁRPÁD: A Sóvári Sósok 1285. évi hamis adománylevelei
280 NÓGRÁDY ÁRPÁD Az oklevelek hamis voltának megállapítása csak a huszadik század második felében történt meg, és Borsa Ivánnak, valamint Györffy Györgynek volt köszönhető. Borsa volt az első, aki Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzékében az addig hitelesnek vélt 1285. évi adománylevelekről úgy nyilatkozott, hogy mindkettő korai hamisítvány. 8 Az egyikről, amely Sóvár, Sópatak és Deine királyi falvak átengedését rögzíti a birtokon lévő sókúttal együtt és a Sósok családi levéltárában maradt fenn, azt hangsúlyozta, hogy írása inkább utánzó, mint önálló, hártyája pedig „lesikáltnak" látszik. Borsa a hamisítás hozzávetőleges idejéről is tájékoztatni kívánt, ezért azt is közrebocsátotta, hogy ennek az oklevélnek 1. Károly által 1326. január 20-án kelt átiratát 1347-ben Nagymartoni Pál országbíró ítélőszéke előtt már bemutatták az adományszerző György mester utódai, mégpedig Sóvár birtok határai védelmében a néhai Nekcsei Demeter tárnokmester unokaöccsével, Denkkel szemben; azaz a hamisítás ezt megelőzően történhetett. 9 A másik 1285. évi adománylevélről, amely az Ernst-gyűjteményben volt és csak fényképen maradt fenn, Borsa úgy találta, három körülmény is hitelessége ellen szól: egyrészt, hogy írásával szemben kifogásokat lehet emelni, hogy az átengedett javak listája bővebb és a fentemlített három település mellett még két királyi falu, Chedezdeth és Zarbuith eladományozását is említi, valamint az, hogy az oklevél szerint a birtokra várépítési engedélyt is adott a király. 1 0 Györffy György a románok 13. századi történetére vonatkozó magyar forrásanyag összeállítása kapcsán vette kezébe a két hamis oklevelet." Egyfelől osztotta Borsa azon véleményét, hogy az 1. Károly, majd 1367-ben 1. Lajos által is megerősített 1285. évi adománylevél „eredetije" nem lehet hiteles példány. Vizsgálatai során ugyanis kiderült, hogy az oklevelet valóban levakart hártyára írták, a hamisítvány írásképét pedig ő is mesterkélten régiesnek és bizonytalan vonalvezetésűnek találta, olyannak, ami a hajdanvolt szerző gyakorlatlanságáról vall. Másfelől azonban a nyilvánvalóan hamis oklevél szövegét - amelyet írásában B-vel jelölt - tartalmilag hitelesnek fogadta el, mindenekelőtt abból a megfontolásból, hogy az 1. Lajos oklevelében fennmaradt 1. Károly-féle átirat teljesebb és hibátlanabb szövege nem készülhetett a több helyütt is romlott szövegű „eredeti" oklevélből, csak fordítva. Mivel 1. Lajos 1367. évi átiratának hitelességéhez nem fér kétség, arra következtetett, hogy az abban kettős átiratban megerősített 1285. évi adománylevelet IV. László kancelláriája egykor valóban kiállította. (Azaz, tegyük hozzá, György az 1285. évi adománylevelet az 1288. évi adománylevél kiállítása után, jóllehet az jogilag immár érvénytelen volt, a kancelláriának igen körültekintően nem adta át.) Ez az oklevél (A) azonban idővel elveszett, így azt egy korabeli másolat vagy az 1. Károly-féle átírás alapján az 1340-es években, a Kapi és Sóvár birtokok közös határa miatt kirobbant birtokperhez pótolni kellett, amikor Kapi új birtokosa, Poháros Péter abaúji ispán követelésére az eredeti adománylevél bemutatása a Sóváriak számára - több perhalasztás után - végül elkerülhetetlenné vált. Ami a másik, bővebb és várépítési jogot is tartalmazó - ismét Györffy jelölését követve C adománylevelet illeti, azt gyakorlatlan és korszerűtlen írása, valamint az előbbivel azonos hibái miatt szintúgy hamisként jelölte meg. Hozzátéve, hogy a két oklevélben párhuzamosan jelentkező hibák alapján az „ötfalus" C adomány, a „rövidebb", csupán három falu átengedését rögzítő B hamisítvány interpolációjával készült oly módon, hogy a hamisító az átengedett javak és jogok körét kibővítette, a határjárást pedig egyszerűen átalakította. A könnyebb áttekintés érdekében a sóvári oklevelek Györffy által összeállított stemmáját ideiktatom: A B A' \ B' C A" A = elveszett; A' = 1. Károly-féle átirat 1326-ból, elveszett; A"= 1. Lajos-féle átirat 1367-ből (DL 57 357.); B = hamis „eredeti" 1285 (DL 57 218.); B' = szepesi káptalan átirata, 1346 (DL 57 319.); C = interpolált 1285. (DL 105 230.) 8 Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke 1-11. Szerk. Szentpétery Imre, Borsa Iván. Bp., 1923-1987. (a továbbiakban: RA) 3350-3351. sz. 9 1347: Anjoukori Okmánytár 1-V11. Szerk. Nagy Imre, Tasnádi Gyula. Bp., 1878-1920. (a továbbiakban: AO) V. 55. 10 A kritikai megjegyzések az RA 3350. sz. alatt találhatók. 11 Györffy György: Adatok a románok XIII. századi történetéhez és a román állam kezdeteihez, 1. Történelmi Szemle 7. (1964) 14-19.
