Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)
Régészet - TORMA ISTVÁN: Grad/hrad, zamek/zamok és származékaik a Kárpát-medencei helynévadásban (Várak, várhelyek, települések)
182 TORMA ISTVÁN Befejezésül bemutatom szomorú kedvencem névtörténetét. Nitriansky Hrádok-Zámecek; az újkőkortól az Árpád-korig lakott, különösen rézkori és bronzkori településéről híres lelőhely. A középső bronzkorban, a magyarádi kultúra idején erős földvárat létesítettek a Nyitra folyó mellett. Az Árpád-korban a földvárban és mellette megtelepülő falut a maradványok alapján nevezték el Váradnak. Megkülönböztető jelzője az érsekújvári ejalet 1664. évi török adóösszeírásában tűnik fel. Kisvárad a jobbágynevek tanúsága szerint ekkor még teljesen magyar volt.' 9 8 Az újkorra erősen elszlovákosodott, a betelepülő lakosság azonban változatlanul megtartotta a falu ősi nevét, csak a jelzőt fordították le (Maly Várad). A szlovákok nem ismerték a várad 'kis vár' jelentését, ezért a még mindig 6 m mély sáncárokkal körülvett földvár elnevezésére az azonos jelentésű Zámecek szót alkalmazták, ezt átvette a csekély számú magyar lakosság is. Az ősi Várad nevet még Trianon után is meghagyták. Maly Várad új hivatalos neve csak 1948-ban lett Nitriansky Hrádok, 19 9 amelynek előtagja a Nyitra folyóra utal, utótagja az eredeti név fordítása. A kör bezárult. Sikerült nyom nélkül eltüntetni az ősi magyar nevet. Az már túlmutat a névtani vizsgálódásokon, hogy - azért szerencsére régészeti feltárás után a Nyitra szabályozása miatt 1960-ban megsemmisítették magát a névadó földvárat is! IRODALOM (A csak egy alkalommal idézett műveket nem vettem fel a rövidítésjegyzékbe, a megfelelő lábjegyzetben teljes címükkel szerepelnek.) Bakács 1971 Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt. Bp. 1971. Bmfn Baranya megye földrajzi nevei. 1-11. Pécs, 1982. Csánki Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában 1-V. Bp. 1890-1913. Eisner 1933 Eisner, Jan: Slovensko v pravéku. Bratislava, 1933.155. FNESz Györffy Gyalay 1997 Habovstiak 1985 Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Negyedik, bővített és javított kiadás. Bp. 1988.1-11. Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I-IV. Bp. 1963-1998. Gyalay Mihály: Magyar igazgatástörténeti helységnévlexikon. Második kiadás. 1-2. kötet. Bp. 1997. Habovstiak, Alojz: Stredoveká dedina na Slovensku. Bratislava, 1985. IIa: Gömör Kmfn IIa Bálint: Gömör megye 1-1V. Bp. 1944-1976. (11-111: Magyarság és nemzetiség. Tanulmányok a magyar népiségtörténet köréből) Komárom megye földrajzi nevei. Bp. 1985. 198 Blaskovics József: Érsekújvár és vidéke a török hódoltság korában. Budapest, 1989. 314-315. 199 Majtán 1972.145.
