Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Szatmár megye kialakulása

vagy Zilah felé a meszesi kapun át volt Kolozsvár a legrövidebb úton megközelíthető: a szatmári Erdöszádán - ahol a korai időkben királyi vámszedő ház állt - léphetett be az utazó a vajdaság területére. Ezen út kisebb-nagyobb szakaszait, így a németi-szászi, ugocsa-németi, dobos-szatmári, pályi-szatmári utakat említik okleveleink a vámszedő helyekkel együtt. A K-Ny-i irányban történő közlekedésnek két fő vonala volt: az egyik E-ról, Szálkán keresztül (szatmár-semjéni), a másik D-ről, Börvely-Dománhidán át (szalárd-székelyhid-szatmári) kerülte meg az Ecsedilápot, az egykori Sárt. A megye Ny-i felében a Sóút, a szalacsinak is nevezett E-D-i nagy út Bátor érintésével már a Szabolcs m.-i Semjénen, Nagyhalászon keresztül Rakamaz-Kőrévnél (Tokaj) lépte át a Tiszát. E főutak mellett okleveleinkben számos kisebb útról hallunk, amelyek a vásároshelyeket kötötték össze a környezetük falvai val. A megye lakossága azonban az országos átlaghoz képest szegényebben élt, ezt tükrözik az 1332-4. évekből származó pápai tizedjegyzék adatai: Szatmárvármegye plébániáinak pápai tizede

26 Az erdélyi egyházmegye szatmári főesperessége A fizetett tized dénárban Helységek 1332 1333 1334 1335 Evi átlag A mac [6 5 Bagos 32 20 18 Bátor 440 08 216 Beitek 32 1 1 Bere 8 18 8 Börvely 32 16 16 Cégény 48 48 32 43 Csaholy 32 18 32 27 Dengeleg 32 18 48 33 Dob 20 40 20 Dománhida 126 72 146 115 Endréd 18 18 48 28 Erdőd 70 128 66 Gebe 40 8 16 Jánosi 48 72 40 Jánosi 18 6 Károly 48 16 Kocsord 16 8 8 Krassó 18 13 50 27 Mada 18 18 Ma j tény 32 32 21 Máté 48 64 34 Namény 32 18 17 Petneháza 40 32 32 35 MezÖpetri 32 11 Piricse 32 32 21 Az átszámítás kulcsaira ld. Györffy Gy. : Az Árpád-kori .. . II, 57., 56. jegyzet, i II. 127., 133. jegyzet.