Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

NÉPRAJZ - Kücsán József: Sopron északkeleti külvárosának lakásviszonyai a XIX. század elején

Módosul viszont a kép, ha a több szempont értékéből összesített „társadalmi hányados" alapján szerkesztett térképre nézünk. 57 itt már egyértelmű, hogy a belvárosi belső és külső kör áll a rangsor élén, a Várkerület különböző szakaszai állnak a második és negyedik hely között, az ötödik és hatodik kategória pedig a külvárosba, illetve a peremekre szorult. Azt is kénytelenek vagyunk konstatálni, hogy a III. negyed kerületei itt is az utolsó két kategóriában helyezkednek el. A XVIII. század utolsó harmadával összevetve tehát a XIX. század első évtizedét - azok a szemelvényes adatok, melyeket az egyes utcákról szólva fentebb általános példaként idéztünk -, továbbra is a város legszegényebb, társadalmi állását tekintve legalsóbb néposztályai által lakottnak mutatják az északkeleti városrészt. Az viszont, amire igazán kíváncsiak vagyunk, hogy milyenek is voltak valójában ezek a XLX. század eleji lakóházak, sem a Thirring által tanulmányozott dokumentumokból, sem az általam idézett 1810-es adókönyv adataiból nem derül ki - további forrásokat kell tehát segítségül hívnunk. A város vaskos műemléki topográfiája meglehetős mostohán bánik a III. negyeddel. Jellegéről és történetéről sommásan csak annyit közöl, hogy általában falusias, földszintes házakból álló utcák jellemzik, törzslakossága gazda, tűzvészek gyakran pusztították. A városrészből tárgyalt házakat mutató térképen mindösszesen 21 épületet találunk. Közülük 16 a Balfi utcából, 2 a Szeder utcából, 3 a Halász utcából érdemelte ki a művészettörténet figyelmét, zömmel XVIII. századi építésű, egyszerűbb barokk, ritkábban rokokó homlokzataik miatt.58 Azt minden esetre érdemes megjegyezni, hogy a jelek szerint a negyeden belüli jobb minőségi besorolásnak bizonyos külsődleges jegyei is mutatkoztak. A 10. osztályúnak minősített Balfi utcai iparos és gazdaházak szépen tagolt kőkeretes ablakú homlokzataikkal, donga- vagy keresztboltozatos kapualjaikkal, kolostorboltozatos utcai szobáikkal, esetenként toszkán oszlopos árkádjaikkal igényesebb megjelenésűek voltak, mint a Gazda utca egyszerű, sima oromzatos hosszúházai. Az 1970-es évek elején, az északi külváros műemléki szempontokra is figyelő rendezési tervéhez készült művészettörténeti előtanulmány az idézett topográfiánál THIRRING Gusztáv 1934. 22. CSATKAI Endre-DERCSÉNYI Dezső 1956. 336-345.