Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

NÉPRAJZ - Kriston Vízi József: A munka és a szeretet háza. Egy civil otthonteremtő kísérlet a XIX. és XX. század fordulóján

társaság" által szervezett gyűjtések, melyek már elsőként egy majális, majd zenés és szavalati előadások, estélyek, felolvasó délutánok és estek alkalmával zajlottak; bevételeikből egy árva fiút és egy felvidéki szeretetotthont támogattak, valamint a (a budai oldalon lévő, ma első kerületi) Fazekas téri paplakba újságokat rendeltek. A 'nagypéntekiekhez' már a kezdetekkor lelkes képzőművészek is csatlakoztak. Gyulay László festő (művész) és Szász Gyula szobrász felajánlására és közreműködésével 1894. december első napjaiban jótékonysági tárgysorsjátékot rendezett a társaság és köre. A részvételért befizetett - maximálisan meg nem határozott - összeg fejében az érdeklődő személyek között a kor és az egyetemes magyar képzőművészet olyan jelesei által felajánlott művek szerepeltek, mint Barabás Miklós vízfestménye, Csók István, Than Mór, Brodszky és Mednyánszky (tőle 3 darab is!) vagy Székely Bertalan festményei; Zichy Mihály, Aggházy Gyula grafikái, valamint Stróbl Alajos egy szoborportréja. Női buzgalom nyomán már 1895 márciusában jótékonysági hangversenyt tartottak, másik év közbeni rendezvényükön pedig maga Rákosi Viktor, a kor sikeressé vált) írója olvasott fel. Természetesen vagy szokás szerint is a hölgy választmány végezte a gyűjtés és az azzal kapcsolatos szervező munka nehezét... Ok érték el azt, hogy az úgynevezett Gyűjtőív „homlokán Zichy Mihálynak a társaság czélját gyönyörűen magyarázó képe s ez alatt Jókai Mór sorai állnak." A felhívás szövegét Hegedűs István tudomány egyetemi tanár írta. Nem csak a fővárosban, hanem Pest és Buda környékén, de távolabb is (pl. Tatán elsők között) folytak személyes gyűjtések, illetve lelkipásztori és egyházkerületi s megyei engedély birtokában, ottani ágenseik segítségével is folyt a kiterjedt pártolást serkentő munka. Sajátosan érdekes, egyúttal a protestáns összefogásra jellemző példa volt az az eset is, amikor a Magyarországon vándor szolgálatot folytató Andrew Mody (sokhelyütt magyarítva: Módy András!) skót református lelkész igehirdetései alkalmával, annak végeztével tett hitet 'a nagypéntekiek' nagyszerű céljának megvalósítása érdekében. A NRT évkönyve mellett a korabeli sajtó is részletesen beszámolt az 1896. május 15-én megrendezett „Tavaszi vigalom"-ról. Az Erzsébet téren megrendezett, estére táncmulatságba torkolló rendezvényen jótékonysági céllal portékákat árusító sátrak változatos kínálata: könyvek, műtárgyak, kották, csemegék várták az