Szabó Sarolta (szerk.): Hagyomány és változás a népi kultúrában.(Jósa András Múzeum Kiadványai 58. Nyíregyháza, 2005)

NÉPRAJZ - Kriston Vízi József: A munka és a szeretet háza. Egy civil otthonteremtő kísérlet a XIX. és XX. század fordulóján

tagjait. Az összehívó dr. Kiss Áron előadván az összejövetel czélját, a Társaság azzal megalakult, az összehívó által előterjesztett alapszabályokkal elfogadta, ideiglenes tisztikart választatott s az összehívó indítványára elhatározta, hogy a 7956. sz. tjkv. 7988. h.r.sz. a fekvő 1834 négyzetöl területű alkalmas telket négyzetölét 2 forintjával megszerzi...Az adakozások megindultak, az első adakozó Török Árpád volt... 1893. április 28-án dr. Kiss Károly a Társaság ügyésze a telket már a Társaság nevére telekkönyveztette. Ugyanazon az időre Kótay Pál építész-mérnök a Gyermek Otthon felépítésére is készített egy tervet."9 A belügyminiszterhez május 3-án benyújtott engedélyeztetési kérelmet visszakapván, a június 16-i Közgyűlésen már végleges megalakulást mondhattak ki a nagyobb számban jelenlévők. S miként az a polgári egyesülések magyarországi virágkorában lenni szokott, az ambiciózus szervezők, élükön Kiss Áron „képezdei igazgató", a jó emlékezetű Török Pál püspök veje, a budai református egyház egyik buzgó újjászervezője - bő két hónap alatt - rangos tisztikart és választmányt hozott össze. A megfogalmazott értékhez illő érdek szerint tiszteletbeli elnökeik között ott találjuk Szász Károlyt, Hegedűs Sándor országgyűlési képviselőt, Darányi Ignácz földmívelésügyi minisztert (ki egyúttal hosszú időre a budapesti reformált egyház gondnokaként is szolgált !), valamint Papp Károlyt, - korszakuk kiváló protestáns felekezetű, de általában véve is tisztelt, emblematikus személyiségeit. A tagságnak különféle formái és módozatai voltak, így pl. 100 forint befizetésével örökös tagságot lehetett váltani. Saját kezelésű alapjából a Monarchia feje, Ferencz József 300 forintot utalt át az alakulás évének végén, s példáját később mások is követték az uralkodó ház köréből (József főherceg, 1896-tól). Alapító tagnak jegyeztette magát többek között Dreher Antal, Hollán Ernőné, Horthy István (Kenderes), Jókay Mór dr. (azaz: Jókai, az írófejedelem, aki belépése alkalmával egyúttal 1.000 forint összegű alapítványt is tett!), Károlyi Sándorné grófnő, Mech

wart András, Pálfíy János gróf vagy Pulszky Ferencné, de Szász Károly, Telegh Károly s Tisza Kálmán maga is így tett, - 50 forint befizetésével nyugtázva azt. Az induláskor - egyenlőre - csak férfi választmány megalakításra került sor; a még nem önálló női testület, úgynevezett „alap" keretei között formálódva a budai református jótékony nőegylet tagjaiból verbuválódott. A 9 NRT Évkönyv I. 1897. 5-7.