Dr. Dám László (szerk.): Az Ilosvayak Nyíregyháza, 2004. (Jósa András Múzeum Kiadványai 56. Nyíregyháza, 2004)

Dr. Lakatos Sarolta (Nyíregyháza): Emlékezés Ilosvay Ferenc születésének 90. évfordulóján

manns Leonának a nagyapja volt Ábrányi Alajos (1786-1853) főjegyző, alispán, országgyűlési képviselő, kinek nyírábrányi kastélyában 10 évig élt a híres Lavotta János zeneszerző, hegedűművész; ahogy gyakran megfordultak a kitűnő cigányzenészek, Bihari János és Boka Samu is. Nagykállói Kállay Teréziával kötött házasságából születtek Emil, Kornél és Ida gyermekei. Ábrányi Ida (*1826) Nyírábrányban ment nőül 1846-ban a németalföldi származású, Wouwermanns Ferenc cs. és kir. kapitányhoz (Leona lányuk 1871-ben lett Ilosvay Ferenc hitvese, lsd. 1. sz. táblázat). Testvére, a jogvégzett Ábrányi Emil (1820-1850) népdalokat, novellákat, drámákat írt, és újságíró is volt (írt Kossuth Lajos Hírlapjába, 1848-ban Jövő címen lapot alapított). Öccse, Ábrányi Kornél (18221903) zeneszerző és zeneíró, a „Zenészed Lapok" (1860), majd a Zenészed Közlöny (1882) alapítója és szerkesztője, 1875-től a Zeneakadémia titkára és tanára. Pályaválasztásában Erkel Ferenc volt döntő befolyással, aki 1834-ben Váradon élt az Ábrányi családnál. 1843-ban Münchenben megismerte Liszt Ferencet, Párizsban Chopin tanítványa volt. Fia, Ábrányi Emil (1851-1920) költő, műfordító (Victor Hugo, Heine, Byron, stb.), operaszövegkönyveket is írt, a Pesti Naplóban az irodalmi és színházi rovatot vezette. Hitvese: Wein Margit neves operaénekesnő. Ifj. Ábrányi Kornél (*1849) lapszerkesztő volt, verseket, elbeszéléseket, drámákat írt, és műfordítással is foglalkozott. Ábrányi Lajos (*1849)jó nevű festőművész, arcképfestő lett, stb. A nagyilosvai Hosvayak döntő többségét a 19. sz. második felétől polgári foglalkozásokban találjuk, de többen a katonai pályát választották élethivatásul. Az 1. sz. táblán Ilosvay Ferenc jogvégzett, a Szatmár vármegyei Árvaszék ülnöke, 1895-től elnöke. Wouwermanns Leonával kötött házasságából öt fia született. Az elsőszülött Ilosvay Ferenc (1875-1937) a debreceni Gazdasági Akadémián végzett, 1896-1921 között uradalmi intézőként, gazdatisztként működött; nyugdíjba vonulása után a Munkavédelmi Szervezet titkára. Fia, Ilosvay Andor (1909-1989) Ludovikát végzett katonatiszt, m. kir. híradó százados; az ő fia: Ilosvay András (*1946) gépészmérnök, a Budapesti Műszaki Főiskola főmérnöke. A harmadszülött fiú Ilosvay Jenő (1878-1915) katonatiszt, gyalogsági főhadnagy, 1915-ben az orosz fronton halt hősi halált. Az ötödszülött fiú, Ilosvay Lajos Leo (1888-1923) katonatiszt, huszárkapitány. A negyedszülött fiú, vitéz Ilosvay Péter (18831955 a Pécsi Honvéd Hadapród Iskola elvégzése után a szatmári 12. honvéd gyalogezrednél tiszthelyettes, 1910-ben hadnagy. A debreceni 3. honvéd gyalogezredhez való áthelyezésekor főhadnagy, az I. világháborút ugyanezen gyalogezrednél géppuskás századosként harcolta végig. Kétszer megsebesült, 1917-ben orosz hadifogságba (Tomszk)