Bene-Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45. (Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza, 2003)

MAGYAR KIRÁLYI HIVATÁSOS HUSZÁRTISZTEK

15.-ig az ukrajnai hadműveleti területen a 3. huszárezred ezred elsősegéddsztje. 1940. V. l.-én őrnaggyá, 1942. XI. l.-én pedig alezredessé léptették elő. 1943. V. 1.-tól a békehelyőrségben, majd 1944. VI. 13.-tól a keleti hadszíntéren, illetve magyarországi hadműveleti területen az 1. huszárhadosztály parancsnokságának személyügyi előadójaként tevékenykedett. 1944. XI. 16.án Csepelen súlyos autóbaleset érte. 1945. V. 8.-tól 1946. IV. 20.-ig amerikai fogságban volt. 1946. X. 28.-án a szolgálat alól felmentették. MÖHR BÉLA huszárezredes (Kőszeg, 1889. V. 4. - Budapest, 1978. VI. 27.) Apja: Möhr Vilmos nagykereskedő. Tényleges katonai szolgálatát a Ludovika Akadémia elvégzése után 1909. VIII. 18.-án kezdte meg. 1938. V. l.-én ezredessé léptették elő. 1939. I. 1.-től a királyhelmeci járási katonai parancsnokságon, előtte közvetlenül a sárospataki testnevelési és népgondozó kirendeltségen lónyilvántartó tiszt. 1940. IV. 1.-től hasonló beosztásban apécsváradi 32. kiegészítő parancsnokságon, előtte közvedenül a siklósi járási katonai parancsnokságon teljesített szolgálatot. 1941. V. l.-jével nyugállományba helyezték. MONSPART GÁBOR huszárőrnagy (Zalaegerszeg, 1906. IV. 13. - Kaposvár, 1997. VII. 14.) Anyja: Mihály Aranka. Apja: Monspart István nyá. főerdőmérnök. A Ludovika Akadémia elvégzése után 1928. VIII. 20.-tól a kecskeméti l/II. huszárosztály, majd 1930. V 1. és 1932. VIII. 10. között a nyíregyházi 4/II. huszárosztály szakaszparancsnoka, utána két évig az örkénytábori Lovagló- és Hajtótanárképző Iskola hallgatója. Ezt követően immáron véglegesen a 3. huszárezredhez került. 1938. II. l.-ig Pápán a 3/IL huszárosztály I. géppuskás szakaszparancsnoka, majd ezen év XII

.-ig Sopronban a 3/1. huszárosztály géppuskás századának szakasz-, majd századparancsnoka. Alakulatának Munkácsra települését és némi szervezeti változását követően 1942. V. l.-ig a 3. huszárezred ezredközvetlen géppuskás (nehézfegyver) századát irányította. Ezzel az alakulattal vett részt Kárpátalja visszafoglalásában, a visszakapott erdélyi és a délvidéki területek katonai megszállásában, majd 1941. VII. 1. és 1941. IX. 15. között az 1. lovasdandár ukrajnai hadműveleteiben. A keleti hadszíntérről visszatérve rövidesen a nagyváradi 3/1. huszárosztály géppuskás (nehézfegyver) századának parancsnoka lett, s 1944. VI. 13.-án ezen alakulattal vonult el ismét a keleti hadműveleti területre, ezúttal a Pripjat-mocsarak körzetébe. VII. 13.-án Zamose település visszafoglalásakor szerzett érdemeket magának és alakulatának, mely haditettéért a MER Lovagkeresztje hadiszalagon kardokkal kitüntetést adományozták részére. VII. 16.-tól a 3/1. huszárosztály parancsnoki teendőit látta el. A Varsó környéki, majd a Duna-Tisza közi harcok után egy időre elhagyta a harcteret, mivel XI. 4.-én motorbalesetet szenvedett és kórházba került. 1945. II. 21.-től a Vértes hegységben vívott harcokban ismét a 3/1. huszárosztály parancsnokaként vett részt. Alakulatától elszakadva Budapesten jelentkezett az új demokratikus honvéd-