Bene-Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45. (Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza, 2003)

MAGYAR KIRÁLYI HIVATÁSOS HUSZÁRTISZTEK

volt. Ezután hazament szülővárosába, Csongrádba. Jelentkezett, igazolták, majd 1946. VIII. 31.-ével B-listázták. Ezt követően 1947 és 1949 között a komáromi méntelep vezetője volt, majd 5 hónapig indokolatlanul az AVH őrizetébe került. Nyugállományba vonulásáig 19 éven keresztül a csipkéskúü ménesnél tevékenykedett, jelentős szerepe volt a bábolnai (lipicai) ménes Csipkéskútra, illetve Szilvásváradra telepítésében. Elete utolsó időszakát Bugacon töltötte, a helyi ménes is az ő irányítása mellett fejlődött fel. ÁDÁM ZOLTÁN huszárezredes (Fehértemplom, 1899. VI. 24. - Pécs, 1990. X. 21.) Anyja: Ábrahám Kornélia. Apja: Ádám Sándor járásbíró. 1918. VIII. 17.-én a Ludovika Akadémián avatták hadnaggyá, s első állomáshelye a 6. honvéd huszárezred volt. 1919 és 1924 között mint szakaszparancsnok a 3. huszárezrednél szolgált, előbb Sopronban, majd Tolnán. Ezt követően 3 évig főhadnagyként a 4. vegyesdandár huszárszázadánál tevékenykedett, majd a Lovagló- és Hajtótanárképző Iskola hallgatója lett. 1930 és 1932 között a budapesd Ludovika Akadémia lovaglótanára, majd két évig a Lovagló- és Hajtótanárképző Iskola olimpiai ugrócsoportjának tagja. 1934-től ezúttal a komáromi főtiszti lovagló tanfolyam lovaglótanára, majd 1935-től századparancsnoki beosztásban négy év csapatszolgálat következik a szentesi 2/1. huszárosztálynál. Egy év lovaglótanári tevékenység után utolsó békebeosztása 1940 és 1944. IX. 4. között az ódalmandi csikótelep parancsnokhelyettesi tisztsége volt. Ezután hadibeosztást kapott, előbb Erdélyben, Tordatúr és Bányabükk térségében a 2. hegyi pótdandár egyik harccsoportját vezette, majd a seregtest mezőnyárádi feloszlatását követően a 27. gyaloghadosztály állományába került. 1945. I.-ban alakulata német alárendeltségbe vont részeinek Dunaszerdahelyre történő csoportosításával bízták meg. 1945. IIL-ától seregteste a Felvidékre, majd Ausztriába sodródott. A kapitulációt követően egyes részei megindultak vissza, magyar területre. Ennek során ő 1945. V. 30.-án Hornnál szovjet fogságba esett, ahonnan 1948. VII. 24.-én tért haza. A HMban történt jelentkezése után 1950. IX. 1.-ig hivatásos állományban hagyták, egy évig szolgált a pécsi Honvéd Dózsa gyalogos tiszti iskolánál is, majd nyugállományba helyezték. Ezt követően Pécsett egy népboltban mint SZTK ügyintéző helyezkedett el. 1958. IV. 16.-án megvonták tőle rendfokozatát, s rehabilitációját követően csak 1990. VI. 18.-án kaphatta azt vissza. ADDA ALFRÉD, NEMES huszárezredes (Nagyszeben, 1888. VIII. 29. - Bolzano, 1980. II. 1.) Apja: Adda Theodor es. és kir. alezredes. Vallása: r. k. A bécsújhelyi Katonai Akadémia elvégzése után, 1908. VIII. 18.-án avatták hadnaggyá. Az első világháborúban - mint a 7. huszárezred szakasz-, majd századparancsnoka - 51 hónap harctéri szolgálatot teljesített. 1916. VIII. 1.-én századossá léptették elő. 1928-ban Cegléden az 1. vegyesdandár huszárszázadának, 1931-32-ben pedig Tolnán a 3/II. huszárosztálynak volt a parancsnoka. Elvégezte a Lovag-