Bene-Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45. (Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza, 2003)

MAGYAR KIRÁLYI HIVATÁSOS HUSZÁRTISZTEK

vetkezményei elől vezérkari főnökével együtt átment a szovjet hadsereghez. XI. 6.-án csaüakozott a fegyverszünetről tárgyaló Moszkvai Magyar Bizottság­hoz, majd a Debrecenben megalakult Ideiglenes Nemzetgyűlés 1944. XII. 22.-én miniszterelnökké választotta. Tagja a Nemzed Főtanácsnak is, majd 1945. XI. 15.-én miniszterelnöki megbízatása a választásokkal megszűnt. Az 1947-es választásokon a Magyar Függetlenségi Párt egyik vezetője, ország­gyűlési képviselő. MIKLÓS JÓZSEF huszárszázados (1913. V. 25. - ?) Miután 1939-40-ben az alantostiszti tanfolyamot idő előtt elvégezte és az önként vállalt továbbszolgálatot is teljesítette, a 1940. VIII. 13.4 legfelsőbb elhatározásra 1940. VII. l.-el átvették a hivatásos állo­mányba, s egyben 1937. IX. l.-i ranggal hadnaggyá léptették elő. 1940. IX. l.-én főhadnaggyá, 1943. VIII. l.-én pedig századossá léptették elő. 1941. X. 1.-től a pécsváradi 32. kiegészítő kirendeltségen, közvedenül előtte a mező­kövesdi járási katonai parancsnokságon szolgált. 1942. VI. 1.-től mint lónyilvántartó tiszt a szentesi 41. kiegészítő kirendeltségen tevékenykedett. MIKLÓS LAJOS, VITÉZ LÓFŐ DALNOKI huszárfőhadnagy (Budapest, 1919. X. 29. - Wellington (Új-Zéland), 1995. XI. 24.) Any­ja: Csákány Éva. Apja: Miklós Béla vezérezredes, miniszterelnök. A Ludovika Akadémia elvégzése után 1941. VIII. 20.-án avatták hadnaggyá. Ezt követő­en 1943. VIIL l.-ig a budapesti I. önálló huszárszázadban szolgált, mikor is alakulata átszervezés folytán az I. önálló huszárosztállyá bővült. Alakulata 1. lovasszázadánál mint arcvonalmögötti tiszt, majd mint nehézfegyver szakasz­parancsnok, illetve rövid ideig mint századparancsnok tevékenykedett a to­vábbiakban. 1944. I. l.-én főhadnaggyá léptették elő. 1944. V. l.-ig alakula­ta összpontosított tisztes iskolájának parancsnoka is volt. Ekkor az I. önálló huszárosztályt mint tancsapatot a központi lovas kiképző táborba, Orkénytáborba telepítették, s itt is korábbi beosztásait látta el. 1944. VII. 21.-én egy bemutató gyakorlat során idő előtti robbanás következtében jobb keze sűlyosan megsérült. Mikor alakulata VIII. l.-én mozgósított, s VIII. 8.­án a hadműveleti területre elvonult, nem tarthatott velük. A háborúból va­ló balul sikerült 1944. X. 15.4 kiugrási kísérletet követően X. 18.-án a Gesta­po letartóztatta, majd többszöri kihallgatását követően XI. 4.-én egy német különbíróság hazaárulás vádjával 15 év börtönre ítélte. 1944. XI. 14. és 1945. IV. 30. között a dachaui koncentrációs táborban tartották fogva. Az édesapja vezette magyar kormány közbenjárásával 1945. VIII.-ban tért haza. Az ellenállási mozgalomban való részvételéért VIII. l.-ével soron kívül száza­dossá léptették elő. Miután egészsége megromlott és nem kívánt tovább a honvédségben szolgálni, kérelmére 1946. VII. l.-i hatállyal szolgálaton kívü­li viszonyba helyezték. Az 1948. V. 1.4 államosításig a cukorgyárak érdekkép­viseleténél dolgozott, majd révfülöpi szőlőjében gazdálkodott. 1949. VI. 7.­én az AVH összeesküvés gyanújával és fegyver rejtegetés vádjával letartóztat-

Next

/
Oldalképek
Tartalom