Bene-Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45. (Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza, 2003)

MAGYAR KIRÁLYI HIVATÁSOS HUSZÁRTISZTEK

MARJAY (MOLTER) KERESZTÉLY, VITÉZ huszárezredes (Újverbász, 1887. XII. 21. - Pápateszér, 1965. VII. 29.) Tényleges katonai szolgálatát a bécsújhelyi Katonai Akadémia elvégzését követően 1910. VIII. 18.-án kezdte meg. Az első világháborút a cs. és kir. 14. huszárezred kötelékében harcolta végig. 1938-ban Budapesten a Honvéd Főparancsnokságon a lovassági szemlélő mellett tevékenykedett, majd X. 1.-től a HM 5. osztályára helyezték át. 1938. XI. l.-én ezredessé léptették elő. 1941. XI. l.-én Szabadkára került, a 2. lovasdandár leventeparancsnokává nevezték ki. 1942. X. 1.-től ugyanazon városban hasonló beosztással a 14. könnyű hadosztály parancsnokságán szolgált. 1943. II. l.-én nyugállományba helyezték. A háborút követően 1946-tól Pápateszéren élt. MARJAY TAMÁS, VITÉZ h uszárhadnagy (Nyíregyháza, 1923. XII. 2. - Budapest, 1984. III. 12.) Anyja: Schuck Karola. Apja: v. Marjay Keresztély huszárezredes. Vallása: r. k. 1944. VIII. 20.án a Ludovika Akadémián avatták hadnaggyá. A 4/1. lovasszázad nehézfegyver szakaszparancsnokaként 1945. I. 28.-án a Vértesben súlyosan megsebesült. Öt napon keresztül maradt a szovjet vonalak mögött, míg sikerült viszszajutnia alakulatához. Eletét csak úgy tudták megmenteni, hogy térd alatt mindkét lábát, illetve ujjainak utolsó perceit amputálták. Hőstettét a legmagasabb katonai kitüntetéssel, a Tiszd Arany Vitézségi Eremmel jutalmazták. A hosszas ápolást követően a kórházat 1946 tavaszán hagyhatta el, s IX. 27.én a tényleges szolgálatból is elbocsájtották. Ezt követően Pápateszérre költözött le, s ott idős szülei és saját maga eltartása érdekében különböző szellemi munkát (számvitel, könyvelés) vállalt. A 60-as években Budapestre költözött, megnősült, s bel- és külföldön élő barátai és bajtársai próbáltak segíteni neki. 1991-ben rehabilitálták, s posztumusz visszakapta 1957-ben elvesztett rendfokozatát. MARJAY VALÉR, VITÉZ huszárfőhadnagy (Újverbász, 1920. VI. 22. -) Anyja: Schuch Karola. Apja: v. Marjay Keresztély huszárezredes. Vallása: r. k. 1942. VI. 18.-án a Ludovika Akadémián avatták hadnaggyá. Első szolgaiad beosztásában a nyíregyházi 4/II. huszárosztály 6. lovasszázadának szakaszparancsnoki dsztségét látta el. 1944. VI. 20.-tól a 4/5. lovasszázad arcvonalmögötti tisztjeként részt vett az 1. lovas (huszár) hadosztály keleti hadszíntéri hadműveleteiben. 1944. VII. 10.én megsebesült. A magyarországi hadműveletek alatt a 4/6., majd a 4/3. lovasszázad parancsnoka volt. 1944. Xl.-ben főhadnaggyá léptették elő. 1945. III. 30.-án Sopronban szovjet fogságba esett. Megjárta a mozsajszki, zvenyigorodi, s a voronyezsi lágereket, majd 1950. IX. 5.-én Breszt-Litovszkban a szovjet hadsereg katonai törvényszéke 25 év javító-nevelő munkatáborban letöltendő büntetésre ítélte. A sztálingrádi, majd szverdlovszki táborok túlélése után 1955. XI. 20.-án adták át a magyar hatóságoknak, s Jászbe-