Bene-Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45. (Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza, 2003)

MAGYAR KIRÁLYI HIVATÁSOS HUSZÁRTISZTEK

l.-én törzsőrmesterré léptették elő. 1944. VI. 8. és 26. között Jutáson elvégezte a főtiszthelyettesi tanfolyamot, s 1944. VII. l.-én zászlóshelyettessé léptették elő. Mint az l/II. tábori huszár pótosztály egyik szakaszparancsnoka 1944. IX. 1.-től részt vett a dél-erdélyi, majd a Duna-Tisza közi hadműveletekben. 1944. IX. 28.-án és X. 4.-én sebesülés érte. 1944. XI. 7.-én a Csepelszigeten vívott harcok során, Szigetbecsénél szovjet fogságba esett, ahonnan 1948. V. 28.-án tért vissza. 1948. XI. 22.-én a tényleges katonai szolgálatából elbocsájtották, s az 1950-es években állami gazdaságoknál, illetve méntelepeknél mint lóápoló kereste kenyerét. 1958. III. 7.-én lefokozták. KAYSER VILMOS huszáralezredes (Bak, 1900. IV. 5. - Keszthely, 1999. VIII. 26.) Anyja: Kayser Irén. Apja: Kayser Vilmos. Tényleges katonai szolgálatát a Ludovika Akadémia elvégzését követően 1920. VIII. 20.-án kezdte meg, s első állomáshelye a szombathelyi huszárezred volt. 1938-ban Sopronban a 3/1. huszárosztály lovasgéppuskásszázadának parancsnoka volt, a későbbiekben pedig a 3/IL huszárosztály visszamaradó különítményét irányította. 1940. XI. 15.-én elkerült a 3. huszárezredtől, s lónyilvántartó tiszti beosztással a perecsenyi katonai parancsnokságra helyezték. 1941. V. l.-én őrnaggyá, 1942. X. l.-én pedig alezredessé léptették elő. 1942. VI. 1.-től szintén lónyilvántartó tiszti beosztással a salgótarjáni 63., közvetlenül előtte a szinérváraljai 75. kiegészítő kirendeltségen tevékenykedett. 1942. X. l.-én Szilágysomlyóra, a 2. székely hegyi huszárszázadhoz helyezték át. 1944. VIII. 28.-tól a IX. hadtest bevonulási központjának parancsnoka, egyben különleges feladattal megbízott tiszt. KECZER LÁSZLÓ huszárezredes (Lapispatak /Sáros vm./, 1891. VII. 24. - Budapest, 1973. III. 31.) Anyja: Muránszky Irma. Apja: Keczer Miklós. 1911. VIII. 18.-án a Ludovika Akadémián avatták hadnaggyá, majd a cs. és kir. 2. huszárezredhez osztották be, ahol 1913. V. l.-ig szolgált. Ezt követően Nyíregyházára, a cs. és kir. 14. huszárezred helyezték át. 1912-13-ban Aradon és Nyíregyházán equitáción vett részt. Az első világháborúban a cs. és kir. 14. huszárezreddel teljesített frontszolgálatot. 1919. I. 9.-ig alakulata szakasz-, század, - majd osztályparancsnoka volt. 1919. IX. l.-én századossá léptették elő. 1919. XI. 1.-től 1920. I. 20.ig az 1. kerületi parancsnokságon, majd 1928. XI. l.-ig Nyíregyházán a 4. huszárezred századparancsnokaként teljesített szolgálatot. 1922-ben géppuskás-, 1923-ban pedig közelharc tanfolyamot végzett Inotán. 1928. XI. 1. és 1929. II. 29. között a törzstiszti tanfolyam hallgatója volt. 1929. III. 1.-től a putnoki katonai parancsnokság lónyilvántartó tisztjeként tevékenykedett. 1929. V. l.-én őrnaggyá léptették elő. 1931. XI. 1.-től 1935. V. l.-ig a tiszalöki, illetve a mátészalkai katonai parancsnokság lónyilvántartó tisztje volt. 1935. V. l.-én alezredessé léptették elő. 1935. V. 1.-től Cegléden a 2/IL huszárosztályban szolgált, 1937. VIII. 1.-től mint alakulata parancsnoka. Ebben a beosztásában vett részt az 1939. III.-i kárpátaljai hadműveletben.