Bene János: Szabolcsi honvédek a szabadságharcban (1848-1849). (Jósa András Múzeum Kiadványai 45. Nyíregyháza, 1998)

Hermann Róbert: A 10. honvédzászlóalj története

talitás alapján ezt a verziót nem zárhatjuk ki. A feljegyzés szerint ezt a katonát is halálra ítélték és főbelőtték.

59 Január 14-én a Kmety-danclárnak Selmecbányáról Zólyomba kellett vonulnia.

60 15-én azonban a dandárt Besztercebányára rendelte, s ennek kellett megszállnia a Mosócra, Rózsahegyre és Breznóbányára vezető utakat.

61 Január 21-22-én a cs. kir. csapatok támadása és Selmecbánya elvesztése után, január 23-án Görgei a bucsi szoros megtartása érdekében Kmety parancsnoksága alatt a 10. honvédzászlóaljat, a Vilmos-huszárok egy századát és Raksányi százados 4 tarackját küldte Guyon segítségére. Január 24-én azonban mindezeket az alakulatokat visszavezényelte Besztercebányára.

62 Ekkor már elhatározta a bányavárosok kiürítését, s itt akarta egyesíteni csapatait. A Kmety-dandár január 27-én hagyta el a várost, s Szabó Zsigmond dandárával együtt a Stnrec-hegyen át vonult Oszadára, majd onnan Rózsahegyre. Január 28-án a 10. honvédzászlóalj egy-egy századot küldött a Vág jobb partjára, Sztankovánra és a balpartra Gombásra, az ott előőrsön lévő tiroli vadászok, egyet pedig Felsőkubinba a 39. honvédzászlóalj egy századának felváltására.

63 A Kmety-dandár a feldunai hadtest északi, a Rózsahegy - Liptószentmiklós Hibbe - Vihodna - Csorba-Lucsivna - Poprád útvonalon haladó hadoszlopához csatlakozott. Február 3-án Görgei a Szabó-dandárral együtt Poprádról Csütörtökhelyre és Káposztfalvára, másnap Iglóra rendelte. Február 6-án, miután Guyon hadosztálya bevette a branyiszkói hágót, s ezzel szabaddá vált az út Eperjesre a két dandárnak Szepesolaszin át Korompát kellett elérnie. Február 7-én arra utasította Kmetyt, hogy Margitfalván át siessen Eperjes felé. A két dandárnak 8-án Kelembért és Berkit kellett elérnie. Görgei ugyanis azzal számolt, hogy a Kassán lévő cs. kir. erők Eperjes felé támadnak.

64 Február 8-án, amikor kiderült, hogy Schlik hadtestének esze ágában sincs Eperjes felé támadni, Görgei utasította Kmetyt és Szabót, hogy Kelembérről Kassahámor felé vonuljanak, így segítve a Kassán álló ellenséges csapatok bekerítését. Február 8-án Kasahámornál egy kisebbfajta összeütközésre került sor, de ebben csak a 45. honvédzászlóalj vett részt. A 10. zászlóalj február 6-án Smisányban, 9-én Kelembéren volt.

65 Február 10-én a két dandárnak, valamint Beniczky Lajos őrnagy különítményének Kassabélát kellett elérnie, de közben megszállva kellett tartaniuk Margitfalvát is.

66 A támadásra 10-én került volna sor, Schlik azonban 9-én kiürítette a várost, és Szepsi és Torna felé kisiklott a gyűrűből. A 10. honvédzászlóalj tehát úgy csinálta végig Görgei téli hadjáratát, hogy az ellenségre egyetlen puskalövést nem adott le. A téli hadjárat hátralévő szakaszában sem volt ez másképp. Schlik menekülése után Görgei hadosztállyá szeivezte Kmety és Szabó dandárát, valamint Beniczky különítményét, s hadosztályparancsnokká Kmetyt nevezte 59 Kmety levelét Id. OL. H. 152. Lumniczer Sándor iratai. No. 7.; ZIPSER Keresztély András: 103. o. íl() OL. Görgey-lt. Hadparancs jkv. No. 291. Í>1 OL. Görgey-lt. Hadparancs jkv. No. 293. Ld. még ZIPSER Keresztély András: 92-94. o. 62 OL. Görgey-lt. Hadparancs jkv. No. 304., 306.; ZIPSKR Keresztély András: 100. és 103. o. « OL. Görgey-lt. Hadparancs jkv. No. 310., 312., 319. M OL. Görgey-lt. Hadparancs jkv. No. 326., 328., 330., 331-, 332. 65 OL. HM. Ált. 1849:9114. 66 OL, Görgey-lt. Hadparancs jkv. No. 335., 337.