Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

KÓTAJ Kazinczy Ferenc (Érsemjén, 1759. október 27—Széphalom, 1831. augusztus 22.) Több mint hat és fél évi fogságából öt és fél évet Kazinczy Budán, Spielbergben, Brünnben és Kufsteinben töltött. Az utolsó, majdnem pontosan egy évet azonban Munkács várában raboskodta. Kufsteinből — jókora kerülőkkel — megyénken keresztül szálították Munkácsra. Kufsteinből 1800. június 30-án indultak el, s augusztus 12-én Rakamaznál értek Szabolcs megyébe, s még aznap délben már Kótajban voltak. Itt Ibrányi Károlyné fogadójában szálltak meg, aki Kazinczy távoli rokona volt, s két napig az egész társaságot vendégül látta. Lásd még: Nyírbogdány, Nyírkarász, Vásárosnamény, Csaroda, Nyíregyháza. Irodalom: Kazinczy Ferenc: Fogságom naplója. Pályám emlékezete. Válogatott művei. Magyar Klasszikusok. Bp. 1960. Hory Farkas (Kótaj, 1813. október 30—Gyerőmonostor, 1872. október 25.) Apját gyermekkorában elvesztette, anyja nyolc gyermekével Erdélybe költözött. Középiskolai tanulmányait Zilahon és Kolozsvárott végezte. Ugyanott szerzett teológiai képesítést is. 1839-ben Kolozsvárott lett segédlelkész, 1840-ben Magyargyerőmonostoron pap. Nagy szerepet játszott az elrománosodott hívek visszamagyarosításában. Fő szenvedélyének az írást tartotta. Verseit gyakran közölték a korabeli vidéki és fővárosi lapok (Remény, Athenaeum, Vasárnapi Újság, Erdélyi Múzeum, Divatcsarnok, Hölgyfutár stb.). Önálló művei: Költeményei, Kolozsvár, 1858; Házi barát címmel színdarabot is írt. Irodalom: Vasárnapi Újság, 1872. 44. sz. (Nekrológ.) Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18—Budapest, 1904. május 5.) Jókai több művében szerepelnek szabolcsi, szatmári helyszínek és történetek, noha tudjuk, hogy ő maga mindössze egyszer járt vidékünkön, akkor is csak mai megyénk