Németh Péter (szerk.): Szabadhegy István huszár alezredes naplója 1944. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1995)

Bevezetés

fölé emelkedett, amit elöljárói kellőképpen méltányoltak. Parancsnokként kemény­ség, magas követelménytámasztás, következetesség jellemezte. Mind tiszti, mind al­tiszti beosztottaival szigorúan bánt, de soha nem megalázóan. Emberei, ha tartot­tak is tőle, becsülték..."- írta róla Bangha Ernő. 85 Szabadhegy István hadinaplóját nem sokkal halála előtt, 1966-67-ben öntötte végleges formába, az alapján a kockás füzet alapján, melybe akkor, 1944-ben, március 11-től október 7-ig nap mint nap feljegyezte a legfontosabb eseményeket, helyszíneket, benyomásait. A napló előtt ebből a kis füzetből is közlünk részlete­ket, melyek a mozgósítás idejére, a legénység kiképzésére, az osztály összeková­csolására, a mindennapi gondokra utalnak, s arra az igyekezetre vetnek fényt, melyet csak egy cél vezetett, hogy a parancsnok, Szabadhegy István és tisztikara minél jobban kiképzett, felszerelt és összekovácsolt osztályt vigyen a frontra, s ott, ha lehet, a legkisebb veszteséggel őrizze meg és hozza haza. Nem rajtuk múlott, hogy, ez nem sikerülhetett... „Nem vagyok gyakorlott író. Kenyerem sohasem volt a tolljbrgatás. Ezért a napló stílusáért előre is bocsánatot kérek. A naplómat sohasem szántam a köznek. Kizárólag magamnak írtam. Kizárólag baráti unszolásra írtam át feljegyzéseimet. Lehet - sőt valószínű- hogy a naplóban előforduló helyzetmegítéslések, hadműve­leti és harcászati tervek felsorolásában sokszor tévedtem, illetve azok nem feleltek, meg a valóságnak. Erre vonatkozva szolgáljon magyarázatul a mi szűk látókörünk és a hivatalos hírek, és tájékoztatások hiánya a vonalban. Mi, a csapat, a naplóm tartalma szerint Ítéltük meg a helyzetet és a ránk szabott feladatok, végrehajtásának okéit..." - írta a naplóhoz fűzött megjegyzéseiben a szerző. A napló és az eredeti füzet egy példánya az elmúlt évek során a sáivári Nádasdy Ferenc Múzeum hu­szártörténeti gyűjteményébe került, s a napló részei a Huszártörténeti Tanulmá­nyok II. kötetében meg is jelentek. Ez alkalommal a teljes, az 1944. június 13-tól október 7-ig tartó naplót kívánjuk közreadni, azzal a megjegyzéssel, melyet Szabadhegy István is leírt az előszóban, hogy eredetileg ezt az egyszerű kis hadinaplót az állásokban, a harcok szünetében kizárólag a saját maga használatára írta és nem szánta kiadásra. Csupán a személyes harctéri benyomásait és tapaszta­latait, a harcoknak önmagára és a csapatra kifejtett lelki hatását és hangulatát akarta rögzíteni. Nyilvánvaló, hogy az akkori háborús helyzet, a felfokozott idegál­lapot sokszor kemény, a későbbi események által nem mindig igazolható ítéletekre vezette a naplóírót alárendeltjeivel szemben. Éppen ezért a napló azon részeit, melyek esetleg személyiségi jogokat sérthetnek, elhagytuk, s ezeket a he­lyeket a szövegben I l-el jelöltük. Reméljük, e napló közreadásával is hozzájárulha­tunk a volt m. kir. 1. honvéd lovas (huszár) hadosztály történetének, egyáltalán a II. világháború hadtörténetének jobb megismeréséhez. Nyíregyháza, 1995. augusztus Bangha Ernő: Á magyar királyi testőrség 1920-1944. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1990. 315-317.

Next

/
Oldalképek
Tartalom