Németh Péter (szerk.): Szabadhegy István huszár alezredes naplója 1944. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1995)

Bevezetés

fölé emelkedett, amit elöljárói kellőképpen méltányoltak. Parancsnokként keménység, magas követelménytámasztás, következetesség jellemezte. Mind tiszti, mind altiszti beosztottaival szigorúan bánt, de soha nem megalázóan. Emberei, ha tartottak is tőle, becsülték..."- írta róla Bangha Ernő. 85 Szabadhegy István hadinaplóját nem sokkal halála előtt, 1966-67-ben öntötte végleges formába, az alapján a kockás füzet alapján, melybe akkor, 1944-ben, március 11-től október 7-ig nap mint nap feljegyezte a legfontosabb eseményeket, helyszíneket, benyomásait. A napló előtt ebből a kis füzetből is közlünk részleteket, melyek a mozgósítás idejére, a legénység kiképzésére, az osztály összekovácsolására, a mindennapi gondokra utalnak, s arra az igyekezetre vetnek fényt, melyet csak egy cél vezetett, hogy a parancsnok, Szabadhegy István és tisztikara minél jobban kiképzett, felszerelt és összekovácsolt osztályt vigyen a frontra, s ott, ha lehet, a legkisebb veszteséggel őrizze meg és hozza haza. Nem rajtuk múlott, hogy, ez nem sikerülhetett... „Nem vagyok gyakorlott író. Kenyerem sohasem volt a tolljbrgatás. Ezért a napló stílusáért előre is bocsánatot kérek. A naplómat sohasem szántam a köznek. Kizárólag magamnak írtam. Kizárólag baráti unszolásra írtam át feljegyzéseimet. Lehet - sőt valószínű- hogy a naplóban előforduló helyzetmegítéslések, hadműveleti és harcászati tervek felsorolásában sokszor tévedtem, illetve azok nem feleltek, meg a valóságnak. Erre vonatkozva szolgáljon magyarázatul a mi szűk látókörünk és a hivatalos hírek, és tájékoztatások hiánya a vonalban. Mi, a csapat, a naplóm tartalma szerint Ítéltük meg a helyzetet és a ránk szabott feladatok, végrehajtásának okéit..." - írta a naplóhoz fűzött megjegyzéseiben a szerző. A napló és az eredeti füzet egy példánya az elmúlt évek során a sáivári Nádasdy Ferenc Múzeum huszártörténeti gyűjteményébe került, s a napló részei a Huszártörténeti Tanulmányok II. kötetében meg is jelentek. Ez alkalommal a teljes, az 1944. június 13-tól október 7-ig tartó naplót kívánjuk közreadni, azzal a megjegyzéssel, melyet Szabadhegy István is leírt az előszóban, hogy eredetileg ezt az egyszerű kis hadinaplót az állásokban, a harcok szünetében kizárólag a saját maga használatára írta és nem szánta kiadásra. Csupán a személyes harctéri benyomásait és tapasztalatait, a harcoknak önmagára és a csapatra kifejtett lelki hatását és hangulatát akarta rögzíteni. Nyilvánvaló, hogy az akkori háborús helyzet, a felfokozott idegállapot sokszor kemény, a későbbi események által nem mindig igazolható ítéletekre vezette a naplóírót alárendeltjeivel szemben. Éppen ezért a napló azon részeit, melyek esetleg személyiségi jogokat sérthetnek, elhagytuk, s ezeket a helyeket a szövegben I l-el jelöltük. Reméljük, e napló közreadásával is hozzájárulhatunk a volt m. kir. 1. honvéd lovas (huszár) hadosztály történetének, egyáltalán a II. világháború hadtörténetének jobb megismeréséhez. Nyíregyháza, 1995. augusztus Bangha Ernő: Á magyar királyi testőrség 1920-1944. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1990. 315-317.