Szabó Sarolta: Céhek Szabolcs vármegyében. (Jósa András Múzeum Kiadványai 30. Nyíregyháza, 1993)

III. Anyagbeszerzés, értékesítés

ANYAGBESZERZÉS, ÉRTÉKESÍTÉS A mesteremberek az 1813.évi XXXIII. céhszabályzatra hivatkozva ragaszkodtak ahhoz, hogy készítményeiket maguk értékesítsék. I®

4 Nyíregyházán 1786tól tartottak országos és heti vásárokat. A heti vásárok szombati napokon voltak.de 1853-ban felmerült, hogy a hét egy másik napján is szükség lenne heti vásár tartására. Nyíregyháza izrealita kereskedői a főispánhoz írt levelükben kérték "az itteni vásárokat Szombatról más napra áttetetni, addig pedig a' szombati napokon boltjaiknak árulásra nyitva tarthatását megengedtetni." A válaszadással megbízott Nyíregyháza város tanácsa a következő indokkal utasította el a kérésüket: a város nem áll el a szombati heti vásár tartásától, de az "izraelita kereskedők erdekeit is kielégítve, valamint a piaci forgalom nagyobb élénksége érdekében" javasolták a szombati heti vásárok rendszeres megtartása mellett még egy másik heti vásárt is tartsanak a hét közepén, szerdán. Ugyancsak még egy heti vásárt szorgalmazott Zsák Mór vásári vámjog bérlő és Fisch József a király: haszonvételek bérlője. Ok is a szerdai napot tartották alkalmasnak, azért,mert az szombattól elég távol esik, és mert a közeli vásárjogos községek és mezővárosok vásártartásával nem ütközik. 1®$ Nyíregyháza Szabolcs megye legkiterjedtebb s legnépesebb városa, földrajzi fekvése kedvező, csaknem a megye központjában található, a Debrecen,Nagykároly, Kassa és Sziget <Máramarossziget) felé vezető országutak metszéspontjában. A város mezőgazdasága révén a gabonanemüek forgalmazásával jelentős pi104. DÓKA Klára 1979. 105. SzSzMLt. V. B. 142. 9/15. 1853/47.