Nagy Ferenc: Ibrány. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 25. Nyíregyháza, 1987)

hogy a Tekintetes Ibrányi Uraság azt hitette el velünk, hogy ezután minden földekre erőnk felett való adót fog vettetni-.. 1774-ben az Határ felmérésénél maga neve alatt foglalta a következő határrészeket. .. Ezért kérjük, alább írottak, hogy a T. Publikum valami módját találván, a N. Ecclésia elidegenült földjét valahogy visszaszerezhetné..."

163 A pereskedés az Ibrányi család és a református egyház között 1847-ig tartott. Ekkor jegyezte fel a prédikátor a következőket: „Az ecclésiai földek, melyek még 1774-ben, Mária Terézia úrbéri rendelete alkalmával a lelkészi hivataltól eltérítettek, később elvétettek, 1847. október 9. napján adottak vissza fele részben özvegy Ibrányi József Nő Budai Justinia eö Nagysága által."

164 A lélekszám gyarapodásával, a zsákmányoló életmód szigorú szabályozása mellett, egyre nagyobb kincs lett a föld. Az ibrányiak bizony csak nehezen értették meg, hogy az a szabadság, amelyet a korábbi századokban élveztek, lassan már a múlté. „ 1656-ban a jóemlékezetű Ibrányi Ferenc még így rendelkezett jobbágyairól: „Semminemű veteményekből ezek a földes úrnak dézsmát nem adnak. Ha kinek száz disznaja vagyon is, esztendőben csak egyet tartozik az földes úrnak választva adni."

165 1783-ban viszont már az is bűnnek számított, ha valaki madártojást szedett. „Berencsi Péter tavasszal az urbárium ellen madár tojást szedett a réteken, melyért tehene zálogba be is hozattatott."

166 . Jogosan háborog tehát Gégény Ferenc ugyanebben az esztendőben, amikor egy csónak fával a saját udvarán megfogja a kerülő. „Minden fának a tövén üljön ke - mondja mérgesen a kerülőnek mert én onnat hozok, ahonnat hozhatok-.. és ne járjon kerülő az én udvaromra, mert úgy megverem, hogy se istent, se embert nem fog szolgálni."

167 Idéztük már korábban Ibrányi Ferenc birtokainak összeírását 1843-ból.

168 Ez az okirat különösen becses forrás abból a szempont* ból is, hogy az árvízmentesítési munkálatok megkezdése előtti ibrá» nyi határ pontos képét adja. A földesúr allodiális birtoka Ibrányban a következő részekből állt: 615 hold szántó, „ezen szántóföldnek Vs része azokból őszi búza és gabona, Vs rész pedig Tavasz árpa, zab, tengeri, krumpli vetéseknek használtatik." A korabeli termésátlagokra vonatkozóan az összeírás pontos adatokat közöl: 77