Balogh László: Dolgozatok Szamosszeg néprajzából. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 21. Nyíregyháza, 1986)

hogy az úrvacsorához szükséges kenyérllsztet as a módosabb gazda adta,aki azévben legelőször csépelt a faluban» Dolgozatom bevezetőjében célzatosan emeltem ki ezeket a vallásos hagyományokat. Tettem ezt azért, hogy magyarázatot szolgáljak vele arra a letagadhatatlan tényre, hogy a mai, vallásosság kérdésében többnyire közömbös lakosság kenyérrel kapcsolatos szokásaiban és hiedelmeiben miért túltengő még ma is a keresztyén-motívum. Bagyománykutató tapasztalatom alapján ugyanis meg kell állapítanom, hogy a szamosezegl néphagyományban sehol másutt nem észlelhető olyan erős kontamináció világi és vallásos elemek viszonyában,mint éppen a kenyérrel kapcsolatos hagyományban. 1 tanulmányban fölhasznált tárgyi anyag időrendben kettősséget mutat. A népnyelvi kincs: szólások és közmondások, lexikális anyag, stb., közel kétévtizedes gyűjtőmunkám termékeiből került ki, s így ezek közlőiről nehéz volna pontosan számot adnom. Kellőzóm is ennek jelzését. A felhasznált etnikai anyag: munkamenet-, eszközök leírása, hiedelmek, szokások, stb., viszont egészen friss keletű, 1963-69-ss gyűjtésen alapszik. Akkori adatközlőimet pontosan jelölhetem a következőkben: Szabó Jánosné /az. 1936/, özv. Losonczi Ousztávné /sz. 1941/, lfj.Varga Sándorné /sz. 1921/, özv. Lőrincz Bertalanné /ez. 1906/, Lőrincz Etelka /az,1903/, özv.

Barths Dianes Jőzsefné /sz. 1896/. Dolgozatom szerkezete igazodik az anyaggyűjtés fentebb jelzett kettősségéhez.A* első fejezetben a kenyér tárgyi hagyományait adom az újabb eredetű anyag alapján,» második fejezetben viszont a kenyér szellemi hagyományainak bemutatására kerül sor, főképpen a régebben gyűjtött anyag segítségével. B két fŐfejezet kiegészíti, ösz44.