Balogh László: Dolgozatok Szamosszeg néprajzából. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 21. Nyíregyháza, 1986)

Utassal sok időt vesztegettek el. Megtörtént aztán, hogy a sok cséplőgép közül egy sem ment Óuszuazkára, s így későn» a cséplést szezon végén az Olcsváról jött géppel tudtak csak csépelni* Idővel aztán hatásosan tudtak védekezni ez ellen a falurész szegényei. Mint adatközlőim elmondták, a cséplőgépek munkásainak nagyrésze e faluréssből került ki, s nem mentek dolgozni ahhoz a géphez, amelyik faluréssttkön nem akart csépslni. De még arra is volt példa, hogy emiatt munka közben otthagyták a gépet, a elszerződtek idegen faluba. De nemcsak a csépiési munka, hanem a cséplési díj, a percent körmi is sok probléma volt. Bgyik adatközlőm beitsélts el öccsének, Lőrinc* Lajosnak as esetét, aki a harmincas években népszerű vállalkozó volt. 1 szokásos 3 percent helyett csak 2 percentet akart a géptulajdonos fizetni a munkásoknak. Lőrincz Lajos vállalkozónak azonban egyénileg megígért öt percentet, ha így össsehossa a csapatot, k becsületes szegényember persze nem vállalkozott erre az aljasságra, s csapatával inkább elszerződött az olc8vai kani zsldóu gépéhes, aki minden munkásnak fizette a 3 percentet. A Bzamosazegi gép viszont hol műnkéw nélkül állt, hol szedett-vedett népséggel dolgozott, s nem keresett annyit, mintha 3 percenttel fisette volna a jó munkásokat. Ás uradalmi cséplésnél kevesebb probléma szokott lenni, mert azoknak megvolt a saját cséplőgépjük, a munkások pedig mindig kikerültek as uradalom részes aratói közül. Bgyik adatközlőn szerint mégis leállt egyszer s gép munka közben,a Kleintagban. A tanyára érksső intéső ugyanis bejelentette, hogy a másodrendű és a harmadrendű busát a régebbi gyakorlattól eltérően nem számítják be a teljesítménybe» Bzsel jelentősen csökkent volna a aunkaV 40.