Balogh László: Dolgozatok Szamosszeg néprajzából. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 21. Nyíregyháza, 1986)

A 3ZAM03SZ. B&I KENTÉÉ I. BBVEZSTiS Hint a magyar nyelvterület más vidékein, a búza az élet-et. a kenyér lstenáldásá-t jelenti Szamosszegen Is. Ez a két népi terminológia el is árulja a kenyérrel és kenyérkészítésael kapcsolatos szokások,s hiedelmek legfontosabb sajátságait la:a kenyér központi helyet foglal el a falusi földművelő nép életében, de hozzákapcsolódó szokásai, hiedelmei olyan erőteljesen keresztény befolyás alá kerültek, hogy azok még ma is uralkodó sajátságként jelentkeznek a hagyományban. A mindennapi kenyer-et már az "úri ima" emlegeti az újtestamentumban. A szamosszegi nép úgy is tartja szólásában, hogy: Míg isten lesz, kenyér is lessz! De a búza eredetére is vallásos legendát hoznak magyarázatul. Több adatközlóm hagyománykincséból följegyeztem azt a történetet, amelyik arról szól, hogy miért egy kalásza és miért csak ilyen kicsi kalásza van a búzának. A legenda szerint, mikor Krisztus Urunk a földön járt Péter apostollal, egy alkalommal azt látta, hogy az egyik anya kisgyereke fenekét lángos-eal törülte meg. Krisztus ezen fölháborodott és kijelentette: "Nem érdemli meg az ember a kenyeret!" - Azzal ment a búzaföldre és as akkor még tövig kalászos növényt fosztogatni kezdte.Péter apostol szomorúan nézte Krisztus tevékenységét, és csak akkor kiáltott föl, mikor a száron már csak egy arasznyi kalász maradt: "Uram,az állatoknak azért csak hagyjál valamit l" - Krisztus ekkor abbahagyta a kalász fosztogatását, s azóta van a búzának arasznyi kalásza. A keresztény hatás erősségére utal az a jelenleg •2.