Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson 2. Gazdálkodás. (Jósa András Múzeum Kiadványai 15. Nyíregyháza, 1979)

erő kapcsolatot követhetjük nyomon, másrészt, az egyszerű gépek és munkatechnikák,valamint az uj vetőmagok elterjedésében szintén kialakult egy kapcsolat, amelyben a kezdeményező szerep a nagybirtok oldalán állt. E kapcsolatra az alábbi konkrét példákat gyűjthettem össze: 1. A parasztgazdaságoknál a petruzsai gabonát az övári termesztése váltotta fel. Az óvári az uradalomból került a parasztokhoz. A vetőmag árának egy részét ki kellett fizetni, jelentősebb hányadát viszont a betaksritás után viszsza kellett szolgáltatni az uradalomnak. E vetőmag elterjedésében az is szerepet játszott, hogy szeszgyártásra alkalmas volt.Visszaemlékeznek arra, hogy megfelelő menynyiségü vetőmagot a nyírbátori szeszgyár is juttatott a gazdáknak. 2. "A környező uradalmaknak nagy hatása volt a paraszti gazdálkodásra, A vetőmagot onnan szerezték be. A szennyespusztai meg a Kereszteesy-birtokra tömegesen hozták a vetőmagot. Innen adtak, vagy cseréltek a parasztokkal. Magfogés volt, nem magcsere, ezért sokan igyekeztek egy-egy jól bevált fajtát folyamatosan, több éven át termelni. Ez néhány év alstt mindig fajtaromlást eredményezett." * 2« Az uradalomban 1912-20-tól terjedt a tüze8géppel való cséplés. Amikor ott befejezték a munkát, a cséplők tovább mentek és ahol azükség volt rá, ott az uradalom gépével bérben csépeltek. Ehhez több parasztgazdának kellett társulnia. 4. "Tót aratók csak a háború alatt jártak ide, mert akkor nem volt ember. A saját földjén mindenki magának dolgozott,a betakarítást meg a szomszédokkal végezte. Más időben az uradalomban is a falubeliek jártak." 5_. "Sem a nagygazdák, sem az uradalom nem igényelt aratás idejére idegen bérmunkát. A nagygazdák is saját maguk, az uradalom pedig a helybeliekkel dolgoztatott. Az aratásban mindig elsőbbséget élveztek a doháayo-