Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson 2. Gazdálkodás. (Jósa András Múzeum Kiadványai 15. Nyíregyháza, 1979)

volt.A keresztekből pedig tizenegyed rész." lo. A dohánykertészek és az uradalom kapcsolatának alapja az évenként megkötött, ill. megújított szerződés volt. Lényegileg ezek a szerződéses viszonyban álló dohánykertészek " a kapitalizmus kori paraszttársadalomnak igen népes, dinamikus, de mindenkor és mindvégig a cselédsors és a fönnálló kisbirtokoeság léte határán álló rétegét jelentették." * Az uradalmak ée a dohánykertészek sajátos, a falu gazdálkodásának egészére rávilágító kapcsolatára jó példát szolgáltatnak a dohánykertészek vándorlásai./A dohány termesztéssel kapcsolatban erről a későbbiekben szólok./ A dohánykertészek rétegéhez szorosan kapcsolódnak a bérmunkás dohányosok. Mlg a kertészek a cselédsors és kisbirtokosság határán álló, létükben az uradalomtól függő, saját földdel nem rendelkező társadalmi réteget alkottak, addig a bérmunkás dohányosok a falu nincstelenjei közül kikerülő, létükben más jellegű munkához ia kapcsolódó összetevőjét alkották a faluközösségnek. A dohánymunkákban az uradalomtól függetlenül a kertészekhez kötődtek, bérüket a kertészekkel kötött megállapodás alapján kapták, gyakran részt vállaltak a kertészek harmados munkájában. Az uradalom-dohánykertész-bérmunkás-dohányos láncolat Nyirlugoson kivül azokat a falvakat jellemezte /Nyírbátor, Nyirmihálydi, Nyírbogát /, ahol kiemelkedően nagy területen folyt a dohánytermesztés. A dohánykertészek járandósága, állandó évi juttatása, általános ellátottsága Nyirlugoson is lényegesen jobb volt,mint a faluban gazdálkodó parasztoké. 11» Az uradalom és a parasztgazdaságok között kialakultak a kukorica és a burgonya művelésében is a feles és harmados termelési viszonyok. A feles művelés jellegét jól mutatja az a gazdasági leirás, miszerint "szoktak pedig felest kiadatni kukoricza,burgonya és zab alá, miknél lo.