Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson I. Népi építkezés. (Jósa András Múzeum Kiadványai 8. Nyíregyháza, 1977)

Kücsán József:A nyírlugosi udvar gazdasági épületei

nek megfelelően a szakirodalomban is - kitüntetett szerepet kap. Ennek igazolására elég csak Bátky Zsigmond, és Vajkai Aurél munkáira *^ utalnunk. A csür

. "A csűrök és a pajták tágas, magas épületek, kapujuk hatalmas, hogy a rakott szekér bejárhasson rajta ... A csür német eredetű szé /Scheune/, rokonértelmü •ele a ezlávból /ezlovenből?/ kölcsönzött pajta /pojata/. Eredetileg mind a ketté azt az épületet jelentette,amelyben a gabonát csépelték s a szemet és pelyvát tartották. Hazánk nyugati felében a pajta

, a keletiben inkább a csür szó járja, lényegében egyazon rendeltetésű épület jelölésére." 14 A Hyirlugoson használatos csűröket nem psrasztspecialisták, hanem képzett vállajl mesterek építették, ami technikai kivitel szempontjából kiemeli ezeket az épületeket a paraszti udvar más gazdasági építményei közül. A csür vázszerkezetét már a bevezetőben Ismertettük, a váz elkészítésénél valamennyi csapolási eljárást alkalmazzák. A csür falazata a váz oszlopait cölöpként felhasználva deszkázassál készül. Tetőszerkezete szarufás, kétszeres alátámasztással, amit a külső és belső váz végez. Erre a kétszeres alátámasztásra a megfelelő anyag hiánya szolgál magyarázatul. A csűrök magassága és szélessége szükségessé teszi, hogy a szarufák nyillásszöge nagy legyen - 100° körüli -, az alacsony falazat pedig megkívánja, hogy a szarufák hosszúak legyenek. A Hyirség természeti körülményeiből adódóan nem rendelkeznek olyan fafajtákkal, amelyek e hosszúsági és szilárdsági követelményeknek eleget tennének, igy a meglévő rövidebb faanyag felhasználásának