Telepy Katalin: Benczúr. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 3. Nyíregyháza, 1963)

dalmas sereg és vezéreinek felvonulása a Gellérthegyen tartott ünnepély után. A vár egykori déli kapuján vonulnak felfelé - a kilátás a Gellérthegyre az égfelület egy foltjával rendkívül világos színfolt, az egyébként sokkal sötétebbre hangolt, egyenletes fényelosztással megoldott kompozíciónál. A kép középterében Lotharingiai Károly fővezért látjuk fehér lován, mellette Koháry, mögötte a bajor választófejedelem, Max Emánuel, balján Eszterházy János. Körülöttük Savoyai Eugenen kívül mind magyar nemeseket találunk, így Pálffy Jánost, Csáky Lászlót, Batthyány Ádámot, Vak Bottyánt, Barkóczyt és Bercsényi Miklóst. Felettük a magyar, bajor és osztrák zászlók lengenek. A győztes vezérek előtt a legyőzött ellenfél holtteste, a halálában is tiszteletet parancsoló Abdurrahman pasa, a vár utolsó védője. Benczúrt hazafias érzelmei itt is arra indították, hogy a magyar hősöknek megfelelő emléket állítson. A történelmi tényeknek megfelelően a győztes vezérek szerepének kiemelését kívánták tőle, de Benczúr hangsúlyozott szerepet teremtett a magyar harcosoknak: a középtérben Petneházy Dávid alakjával, aki láthatóan vérével áldozott a győzelemért. Tüzes Gábor, a barát, fanatikus figurájával s a köréje gyűjtött magyar vitézekkel, a magyar hősiességnek állított emléket. Magyar a kép jobb szélén, remek, skurcban ábrázolt lovas kürtös is - büszke, hetyke tartással üli meg a lovat, s a győzelmi jelek kürtjéből tudtára adják a világnak, hogy Magyarország fővárosa 150 éves rabságból szabadult. A Habsburg főherceg középponti elhelyezése a kor hivatalos történelemszemléletének felelt meg. A megrendelők tudatosan így irányították a művész kompozícióját. Tagadhatatlan, hogy Madarász, Székely átélésében az ábrázolás egészen más eszmei mondanivalót nyújtott volna. Felszabadulás utáni művészeti kritikánk ezt joggal szemére is veti.

187 Idézi Révésznek ekkor készült Pánem című képét, Pataky Vallatását, Munkácsy Sztrájk c. kompozícióját, Kernstok Károly Agitátorát, Thorma Aradi Vértanúk c. művét.

188 A korabeli kritika a bravúros, gazdag, szemkápráztató színskálát dicséri.

189 Genthon István pedig kiemeli a kompozíciót, melyet szerinte Benczúr korában egyetlen más európai festő ilyen nívón nem lett volna képes megoldani.

190 Mások szerint: „nagyszabású történelmi illusztráció, széles előadásban, káprázatos színekkel. A millenniumi évek lelkesedése és önfeledt életöröme sugárzik róla."

19 Az évek folyamán a kutatómunka a képhez szép számú tanulmányt, rajzot, vázlatot hozott napvilágra. Ezek közül jelentősebbek: Petneházy, Tüzes Gábor, Három török fogoly. Kucsmás harcos feje. Három magyar harcos íej tanulmánya és a Török rab, továbbá a betléri vázlat.

192 (113-120. kép.) A közölt rajzok és tanulmányok a nagy kompozícióhoz készült grafikai anyag gazdagságát szemléltetik. Kiemelkedő a Kiscelli Múzeum Lotharingiai Károly-t ábrázoló lapja és Abdi basa tanulmánya.

193 A millienniumi év végén művészi körökben megindul a tervezgetés, a júniusi nódoló díszfelvonulás megörökítésére.

194 Festői megfogalmazásával Benczúrt 3 Benczúr