A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 53. (Nyíregyháza, 2011)
Néprajz - Bene János: Egyházi építkezés Nyíregyházán az 1920-as évek második felében
Egyházi építkezés Nyíregyházán az 1920-as évek második felében Kovács Etelka kalapszalonja a Bethlen utcai oldalra, a Bethlen utca 2. szám alá kerültek. Ez a palota hosszabbik oldala. A Luther ház első lakóiról az alábbiakat írja Margócsy József: „ ...Az első időkben sem a lakások, sem az üzlethelyiségek nem találtak valamennyien gazdára, mert igen magasak voltak a lakbérek. Később azonban minden elrendeződött, hiszen az új, nagy ház kényelme, komfortja messze kiemelkedett a szűkös nyíregyházi lehetőségek közül... A földszinti üzlethelyiségek közül a legnevezetesebb Bácsik Józsefnek a cukrászboltja, mely egyben afféle kávéház is, édességre vágyó gyerekek, nyugalmas sarkot kereső szerelmesek, világmegváltó terveket szövő írójelöltek vitázásainak is jó színhelye... Itt volt a három Hegedűs hentes és mészáros közül a legfiatalabb, Zoltán szép boltja a nyugati oldalon. A két épületrészt elválasztó passage - mily elegánsan hangzott ez gyermekkoromban - Luther utcai sarkán nyílt Marschek néni trafikja..." (MARGÓCSY 1986. 206-208.) Margócsy Józseftől tudjuk, hogy egy időben a Luther házban volt az evangélikus diakonisszák könyvesboltja, a Tisza-féle Irén hölgyfodrászat, nyomda, szabóság, kelmefestő műhely (MARGÓCSY 1986. 208-209.). A Nyírvidék rendszeres hirdetői ugyanonnan Reinitz Gyula könyvkereskedése, valamint Mayer üveges és képkeretező. Az evangélikus egyház levéltárában őrzött 1929. május 23-24-i felülvizsgálati jegyzőkönyv a lakásbérlők között Szohor Pál városi főjegyzőt, a boltbérlők között pedig a Grünberger, Uhrin, Hoffmann, Kecskés üzleteket és a tejcsarnokot említi. A egyháztanácsi ülések jegyzőkönyveiben további bérlők neve is szerepel 1930-ból: Grósz Ernő, Dittmer Emil, dr. Guttmann Zsigmondné, dr. Keéky István, Halmay Barna huszárőrnagy, Mayer Gáspár, dr. Gábor Artúr, Grünfeld Pálné, Lórencz Károly alezredes, Komáromi László, Fodor László, Kéler Gyula, v. Vén Zoltán gyalogos százados, dr. Fábry Gábor, dr. Nagy Péter, v. Deschán Debreczeny Ferenc házbérlők, Csepcsik József lakás- és boltbérlö, Goldstein Antal, Schoblik Károlyné, Büllesbach Frigyes, Széchy Zoltán boltbérlők. Itt működött Suhanesz kárpitos és bútorcsarnoka a Kállói út 1. szám alatt, valamint Vertséné Volkmann Róza zeneiskolája a B. épület 1/1. számú lakásában. A bérpalotában kapott helyet Geduly Henrik püspök, Paulik János igazgató-lelkész, Gráf Dezső házgondnok lakása is. Az 1928-ról szóló polgármesteri jelentés optimistán állapította meg az alábbiakat: 1928ban 316 lakás építésére kértek és nyertek engedélyt magánosok és intézmények Nyíregyházán. Öszszesen 311 új lakás épült, 1927-hez viszonyítva a szaporulat 19 lakás. Építési engedélyt a magánépítkezési bizottság 307 esetben adott: 5 ötszobás, 27 négyszobás, 42 háromszobás, 151 kétszobás, 91 egyszobás lakás épült, 43 átalakítás történt, 78 esetben cseréltek tetőt tűzbiztos fedőanyagra, 45 toldaléképületet húztak fel, 17 műhellyel, 18 üzlettel, 1 gyárral, 3 irodával és 8 raktárral gyarapodott a város. 4 8 1929. július 27-én az evangélikus egyháztanács ülésén a Luther ház építésének végelszámolása ellenőrzésére két bizottságot küldtek ki. Maurer Károly, Kovács Pál, Irsay Gusztáv, L. Kovács János, dr. Vietórisz István tanácstagoknak és Kovács András másodfelügyelőnek számszerüségi szempontból, Jánossy Miklós, Ilauszky Pál és Szuhy József egyháztagoknak pedig az építkezésnél előfordult többletmunkákat kellett műszaki és ármegállapítási szempontból ellenőrizniük. 4 9 Ez utóbbi bizottság 1930. január 28-án terjesztette az egyháztanács elé jelentését, melyből kitűnik, hogy az Építőipar R. T. 930.705 pengő 41 fillér költségvetésért vállalta a Luther ház felépítését. Ezen összegből leszámították az egyház telkén lévő épületek lebontása után vállalt 7200 pengőt, s így a tényleges vállalási összeg 923.505 pengő 41 fillér lett, amihez hozzászámították a homlokzat terranova nemes vakolattal való fedésének 20.000 pengős költségét, amely így 943.505 4 8 SzSzBML V. B. 72. közgyűlési jegyzőkönyv 1929. jan. 14. 4 9 NyhEvL. Et. jkv. 53/1929. 215
