Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 51. (Nyíregyháza, 2009)
Történelem, helytörténet - Ulrich Attila: Szervezkedés és katonai tevékenység a Wesselényi-mozgalom korai szakaszában
Ulrich Attila Encs: Becskeházy András, Csemely György, Fiigedi Nagy András, Kátay Ferenc, Nikházy István, Szentpétery Zsigmond, Szepessy Mátyás, Szepessy Pál, Szuhay Mátyás, Tornaljay Zsigmond. Murányi Csáky Ferenc, Fáy László, Fiigedi Nagy András, Ispán Ferenc, Keczer Menyhért, Nagyidai Székely András. Eperjes:7 Dohai Székely András, Kende Gábor, Sárossy Sebestyén, Semsey György, Szepessy Pál, Szirmay István, Szuhay Mátyás. Gömör: Farkas Fábián, Lessenyey Nagy Ferenc, Monaky István, Pap Izrael, Szathmári Miklós, Szentpétery István, Szepessy Pál, Szobonya István, Szuhay Gáspár, Uza Sándor. Rosemberg: Nagyidai Székely András. Csáktornya: Fiigedi Nagy András. Bodrogkeresztúr: Hamvay Péter, Rádi István, Szűcs György. Gönc: Monaky Gáspár, Szentpétery István, Szobonya István. Szendrő:6 7 8 Farkas Fábián, Fáy László, Fügedi Nagy András, Király Imre, Szél Miklós. Sáros: Semsey György. Tarnóc: Ubrissy Pál. Szomotor: Bocskai István, Forgách András. Tokaj: Bocskai István. A gyűlések egyik kedvenc témája a király legitimitásának kérdése, vizsgálata és az arról szóló elképzelések megbeszélése volt. A legmarkánsabb esetekben a nemesség képviselői odáig mentek, hogy Lipótot nem tartották törvényes uralkodónak, a magyar alkotmány megsértőjének titulálták, abszolutizmusát ellenezték, ezért új király választását sem tartották elképzelhetetlennek. Tényként kezelhetjük tehát, hogy a magyar protestáns nemesség döntő többsége nem szerette I. Lipótot. A királyellenesség természetes velejárója viszont az volt, hogy ha a jelenlegi rossz, akkor keresni kell egyet. A magyar nemesi politizálásban nem volt idegen sem a török vonal jelenléte, sem pedig az Erdéllyel való szorosabb szövetség kialakításának gondolata. A király nem legitim, diplomája erőszakos: Csorda István, Deli Péter, Dobai Gábor, Görgey Miklós, Halápy Márton, Hidi György, Istvánfíy Mátyás, Kálnássy Mihály, Keczer András, Kulin Péter, Megyesi András, Miskolczy János, Rátkay Lajos, Serédy Benedek, Sulyok János, Szathmáry János, Szentmiklóssy György, Tamóczy Ferenc, Tokaji István, Ubrissy Pál, Végh Zsigmond. Török szövetség lehetősége: Berecz István, Bessenyey Mihály, Bocskai István, Csemely Pál, Gábor szerzetes, Ispán Ferenc, Kubinyi László, Ónodi György, Patay István, Petróczy Ferenc, Rádi István, Rátkai Lajos, Semsey György, Serédy Benedek, Szentmarjai János. Erdélyhez való csatlakozás: Isépi Ferenc, Újhelyi János. A gyűléseken olyan sérelmek is elhangzottak, amelyek vallási téren sértették a felső-magyarországi protestáns nemesség, katonaság és polgárság „lelkét”. Természetesen ezek a vallási 6 1666. augusztus 23. 7 1669. május 3(-tól). ^ 1668. augusztus 18. 272
